Simonka György kontra Központi Nyomozó Főügyészség: kérdések, válasz nélkül

Publicisztika

Hogy más egy vádlott és az ügyészség pertaktikája, s hogy másként használják a nyilvánosság fórumait álláspontjuk ismertetésére vagy ettől tartózkodnak, az természetes. Ám az aligha, hogy a vádhatóság egy napokkal korábban feltett konkrét kérdéssorra, némi sürgetésre, úgy válaszol, hogy a később megjelent, az éppen legújabb botrányt keltő, Simonka György-interjúra adott és mindenkinek elküldött egyenválasszal szúrja ki az érdeklődő sajtó szemét.

A legalább 2016 óta tartó és ma is végeláthatatlannak tűnő Simonka-saga legújabb fejezete akkor kezdődött, amikor a Narancs.hu hosszabb interjút közölt az időközben a pusztaottlakai polgármesteri posztot elnyert politikussal. Ekkor jelentette be, hogy 2026 tavaszán Dél-Békésben indul a parlamenti választáson, ahol a Fidesz, a Tisza Párt és a DK jelöltjét győzi majd le. De a volt kormánypárti parlamenti képviselő  ugyanitt beszélt arról is, hogy elbánt vele a Fidesz, ezért 2026-ban Orbánnak is bizonyítani akar, hogy kár volt őt ejteni. Elmondta, az ellen folyó büntetőeljárás közben Kubatov Gábor pártigazgató és mások is arra kérték, hallgasson, miközben sok mindent ígértek neki. Gyenge munkája miatt bírálta a dél-békési térség jelenlegi fideszes országgyűlési képviselőjét és elmondta azt is, hogy a most ellene folyó büntetőperben egy hamis könyvszakértői véleményt csatolt az iratokhoz a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYFÜ).

Az interjú után más médiumok is megszólaltatták Simonkát, így az ATV Egyenes beszéd című műsorában éppúgy vendég volt, ahogy podcastot készített vele a Népszava is. A Narancs.hu-nak adott interjúban s e két másik beszélgetésben négy olyan kijelentés hangzott el Simonka Györgytől, amely a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészséget közvetlenül érinti. 

A volt fideszes parlamenti képviselő arról beszélt, Szabó Eszter ügyész azt akarta, hogy tegyen terhelő vallomást a Fidesz működésére. Jelezte, ebben az esetben az alapügyben nem lesz vádlott, hanem csak tanú. Simonka  azt is mondta, azóta Szabó Esztert elítélték és jelenleg is szabadságvesztését tölti. Simonka az Egyenes beszédben arról is szólt, hogy a KNYFÜ vádemelése nyomán a Fővárosi Törvényszéken ellene is folyó büntetőperben a vád koronatanúja, Juhász Gábor még csak tanú sem lehetne, mert a bíróság előtt úgy nyilatkozott, hogy ami a tanúvallomásában szerepel, annak döntően nagyobb részét csak hallomásból tudja. Ám mindezt az ügyészek elfelejtették vele tisztázni. Simonka azt is többször kifejtette, hogy az ellene indult eljárás mögött Lázár János állt, ő presszionálta az ügyben a vádhatóságot. Végül arról is beszélt, hogy mint minden gazdasági bűncselekmény esetén a vád elkészítéséhez és benyújtásához szükséges igazságügyi könyvszakértői vélemény, amely megállapítja és megalapozza a károkozás nagyságrendjét. Amikor Simonka ügyvédei szóltak, hogy ilyen nincs, akkor a politikus állítása szerint az ügyészség betett egy hamisat, amelyet 17 millió forintért készítettek el. Amikor jelezték, hogy ez hamis szakvélemény, akkor egyszerűen kivették a per iratai közül. Ezzel összefüggésben Simonka bűncselekmény elkövetésével vádolja a KNYFÜ-t.

Mindezek megfelelnek a valóságnak, vagy sem? Pontosan mi történt? Miként kommentálják ezt?  – kérdeztük még a múlt pénteken (augusztus 23-án) a Központi Nyomozó Főügyészséget. Szerdán (augusztus 28.) kora délelőtt újabb levelet írtunk, hogy várhatunk-e a válaszra, s ha nem, akkor ezt adják írásba. E nap reggelén jelent meg a Telex interjúja” Simonkával, amelyben a Fidesz és a kormány működését, talán akaratán kívül, mégis egy maffiaszervezet szabályrendszereként írta le. Önleleplező vallomás, amely belülről jött. Aligha véletlenül, óriási sajtóvisszhangja lett a cikknek.

Olyan, hogy arra a KNYFÜ is közleményben reagált. Ám előtte még a múlt pénteki levelünkre annyiban reagált, hogy a részletes kérdéseink megválaszolására türelmet kértek. Aztán megkaptuk ugyanazt, amit az összes többi médium, ám ez csak és kizárólag a Telexben megjelent interjú állításaival foglalkozott. Ebben kérdéseink közül egyre találtunk válaszkísérletet. Ez arról szólt, hogy a Simonka György és társai elleni vádiratot előkészítő ügyészek közül az ügyészségről „senkit nem rúgtak ki”, az ügy miatt senki állása nem szűnt meg. A Simonka György ügyében korábban eljárt egyik ügyész – aki azonban gyanúsítottként Simonkát nem hallgatta ki – jogviszonya saját döntése alapján szűnt meg. Ellene később korrupciós bűncselekmények miatt a Központi Nyomozó Főügyészség 2022. szeptember 9-én vádat emelt, az ügy jelenleg a Fővárosi Törvényszéken van folyamatban.

A többi kérdésünk azóta is a levegőben lóg, megválaszolatlanul, noha a vádhatóság pertaktikája és nyilvánosság fórumainak használata, valamint az érdeklődők hiteles és érdemi tájékoztatása nem zárja ki egymást. Most ezt cáfolta meg a Központi Nyomozó Főügyészség.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.

Elvesztette készpénz jellegét

Idősebb Matolcsy György rajzfilmműhelyt alapított Kecskeméten, a fia pedig jegybankelnökként egye­temet. A kormány az itteni minta alapján bízta alapítványokra a felsőoktatást. Ma már azt vizsgálja az ÁSZ nyomán a rendőrség, miért kellett az államtól az egyetem céljaira kapott 150 milliárdból 127 és felet rögtön tíz évre befektetni.