Szabó Ervint is lelövitek, ugye?

Publicisztika

A történetet már kívülről fújjuk, percek alatt tele lett vele minden (beleértve a puttonyunkat): vasárnap reggel valaki, valami Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány nevében belemondta a fővárosi köztérbe, hogy kezdeményezik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nevének megváltoztatását, mert egy büdös komcsi nevét viseli a kultúra e fölkent bástyája, amikor hívhatnák például Németh Lászlónak, Kosztolányi Dezsőnek vagy Hamvas Bélának is. (És Wass Albert, ő hol marad?)

A történetet már kívülről fújjuk, percek alatt tele lett vele minden (beleértve a puttonyunkat): vasárnap reggel valaki, valami Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány nevében belemondta a fővárosi köztérbe, hogy kezdeményezik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nevének megváltoztatását, mert egy büdös komcsi nevét viseli a kultúra e fölkent bástyája, amikor hívhatnák például Németh Lászlónak, Kosztolányi Dezsőnek vagy Hamvas Bélának is. (És Wass Albert, ő hol marad?)

Akik akarták, azóta ezer helyről megtudhatták, hogy kikből jött össze ez a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány. Azt meg eddig is tudtuk, hogy ki volt Szabó Ervin. Aki mégsem tudta, annak most pompás alkalom nyílott ismeretei gyarapítására, hiszen e műbalhé nyomán egy csomó helyen leírták a magyar progresszió e remek alakjának pályáját, eredményeit.

Ennyivel napirendre is térhettünk volna a kázus fölött, de jött Magyarország egykor jobb napokat látott kulturális államtitkára, a közeli magyar-kazah rokonság bajnoka, ez az egyszemélyes kurultáj, Szőcs Géza, s mintha bármi köze is lenne a tárgyhoz, felszólamlott, mint valami hatóság: "A könyvtár búcsúzzon el Szabó Ervin nevétől!" Majd arra is kitért - némileg önleleplező nagyvonalúsággal -, hogy a felvetett problémahalmaz mérlegeléséhez szükséges lenne tanulmányozni Szabó Ervin pályáját és művét. Nos, egy kulturális államtitkár műveltségének vakfoltjait lehet persze társadalmi összefogással preparálgatni, de jelen esetben aránytalan energiák befektetésével járna (vö. reménytelen eset), nem is csak azért, mert Szőcs szerint Hamvas lenne az igazán méltó névadója a könyvtárnak, hanem főként azért, ami illetéktelen közbeszólása mögött meghúzódik.

Ez pedig szimplán annyi: az a komcsi, akire mi azt mondjuk, azt nevezünk át és arra, ami jólesik, átírhatjuk a múltat, és átírhatjuk a jövőt. S ha ezt pár klinikai hatáskörbe tartozó "történész" útmutatása szerint tesszük, az is belefér, legalább pár napig nyugton marad a szélsőjobbos konkurencia (az ilyen felosztást szükséges lesz hamarosan újragondolni). Tehát nem az a kérdés, hogy Szőcs Géza önerőből mondott-e hülyeséget, vagy valakik megvezették, szólásra bírták, hanem az, hogyan gondolkodik. Hogy szerinte ez így megy. És nem csupán a történelem értelmezése során megy így, de a hétköznapokban is: az a komcsi, aki kiáll a Szabó Ervin Könyvtár nevéért, s aki Hamvas Bélát akarja, az pedig velünk van (őt a későbbiekben esetleg regisztráljuk is, mint Semjén Zsolt a világ magyarjait).

Nos, kedves történelmi érdeklődésű olvasóink, találós kérdés, innen mi a következő lépés?

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?