Szabó Ervint is lelövitek, ugye?

Publicisztika

A történetet már kívülről fújjuk, percek alatt tele lett vele minden (beleértve a puttonyunkat): vasárnap reggel valaki, valami Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány nevében belemondta a fővárosi köztérbe, hogy kezdeményezik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nevének megváltoztatását, mert egy büdös komcsi nevét viseli a kultúra e fölkent bástyája, amikor hívhatnák például Németh Lászlónak, Kosztolányi Dezsőnek vagy Hamvas Bélának is. (És Wass Albert, ő hol marad?)

A történetet már kívülről fújjuk, percek alatt tele lett vele minden (beleértve a puttonyunkat): vasárnap reggel valaki, valami Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány nevében belemondta a fővárosi köztérbe, hogy kezdeményezik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nevének megváltoztatását, mert egy büdös komcsi nevét viseli a kultúra e fölkent bástyája, amikor hívhatnák például Németh Lászlónak, Kosztolányi Dezsőnek vagy Hamvas Bélának is. (És Wass Albert, ő hol marad?)

Akik akarták, azóta ezer helyről megtudhatták, hogy kikből jött össze ez a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány. Azt meg eddig is tudtuk, hogy ki volt Szabó Ervin. Aki mégsem tudta, annak most pompás alkalom nyílott ismeretei gyarapítására, hiszen e műbalhé nyomán egy csomó helyen leírták a magyar progresszió e remek alakjának pályáját, eredményeit.

Ennyivel napirendre is térhettünk volna a kázus fölött, de jött Magyarország egykor jobb napokat látott kulturális államtitkára, a közeli magyar-kazah rokonság bajnoka, ez az egyszemélyes kurultáj, Szőcs Géza, s mintha bármi köze is lenne a tárgyhoz, felszólamlott, mint valami hatóság: "A könyvtár búcsúzzon el Szabó Ervin nevétől!" Majd arra is kitért - némileg önleleplező nagyvonalúsággal -, hogy a felvetett problémahalmaz mérlegeléséhez szükséges lenne tanulmányozni Szabó Ervin pályáját és művét. Nos, egy kulturális államtitkár műveltségének vakfoltjait lehet persze társadalmi összefogással preparálgatni, de jelen esetben aránytalan energiák befektetésével járna (vö. reménytelen eset), nem is csak azért, mert Szőcs szerint Hamvas lenne az igazán méltó névadója a könyvtárnak, hanem főként azért, ami illetéktelen közbeszólása mögött meghúzódik.

Ez pedig szimplán annyi: az a komcsi, akire mi azt mondjuk, azt nevezünk át és arra, ami jólesik, átírhatjuk a múltat, és átírhatjuk a jövőt. S ha ezt pár klinikai hatáskörbe tartozó "történész" útmutatása szerint tesszük, az is belefér, legalább pár napig nyugton marad a szélsőjobbos konkurencia (az ilyen felosztást szükséges lesz hamarosan újragondolni). Tehát nem az a kérdés, hogy Szőcs Géza önerőből mondott-e hülyeséget, vagy valakik megvezették, szólásra bírták, hanem az, hogyan gondolkodik. Hogy szerinte ez így megy. És nem csupán a történelem értelmezése során megy így, de a hétköznapokban is: az a komcsi, aki kiáll a Szabó Ervin Könyvtár nevéért, s aki Hamvas Bélát akarja, az pedig velünk van (őt a későbbiekben esetleg regisztráljuk is, mint Semjén Zsolt a világ magyarjait).

Nos, kedves történelmi érdeklődésű olvasóink, találós kérdés, innen mi a következő lépés?

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.