Szabó Ervint is lelövitek, ugye?

Publicisztika

A történetet már kívülről fújjuk, percek alatt tele lett vele minden (beleértve a puttonyunkat): vasárnap reggel valaki, valami Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány nevében belemondta a fővárosi köztérbe, hogy kezdeményezik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nevének megváltoztatását, mert egy büdös komcsi nevét viseli a kultúra e fölkent bástyája, amikor hívhatnák például Németh Lászlónak, Kosztolányi Dezsőnek vagy Hamvas Bélának is. (És Wass Albert, ő hol marad?)

A történetet már kívülről fújjuk, percek alatt tele lett vele minden (beleértve a puttonyunkat): vasárnap reggel valaki, valami Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány nevében belemondta a fővárosi köztérbe, hogy kezdeményezik a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nevének megváltoztatását, mert egy büdös komcsi nevét viseli a kultúra e fölkent bástyája, amikor hívhatnák például Németh Lászlónak, Kosztolányi Dezsőnek vagy Hamvas Bélának is. (És Wass Albert, ő hol marad?)

Akik akarták, azóta ezer helyről megtudhatták, hogy kikből jött össze ez a Nemzeti Konzervatív Történetkutató Alapítvány. Azt meg eddig is tudtuk, hogy ki volt Szabó Ervin. Aki mégsem tudta, annak most pompás alkalom nyílott ismeretei gyarapítására, hiszen e műbalhé nyomán egy csomó helyen leírták a magyar progresszió e remek alakjának pályáját, eredményeit.

Ennyivel napirendre is térhettünk volna a kázus fölött, de jött Magyarország egykor jobb napokat látott kulturális államtitkára, a közeli magyar-kazah rokonság bajnoka, ez az egyszemélyes kurultáj, Szőcs Géza, s mintha bármi köze is lenne a tárgyhoz, felszólamlott, mint valami hatóság: "A könyvtár búcsúzzon el Szabó Ervin nevétől!" Majd arra is kitért - némileg önleleplező nagyvonalúsággal -, hogy a felvetett problémahalmaz mérlegeléséhez szükséges lenne tanulmányozni Szabó Ervin pályáját és művét. Nos, egy kulturális államtitkár műveltségének vakfoltjait lehet persze társadalmi összefogással preparálgatni, de jelen esetben aránytalan energiák befektetésével járna (vö. reménytelen eset), nem is csak azért, mert Szőcs szerint Hamvas lenne az igazán méltó névadója a könyvtárnak, hanem főként azért, ami illetéktelen közbeszólása mögött meghúzódik.

Ez pedig szimplán annyi: az a komcsi, akire mi azt mondjuk, azt nevezünk át és arra, ami jólesik, átírhatjuk a múltat, és átírhatjuk a jövőt. S ha ezt pár klinikai hatáskörbe tartozó "történész" útmutatása szerint tesszük, az is belefér, legalább pár napig nyugton marad a szélsőjobbos konkurencia (az ilyen felosztást szükséges lesz hamarosan újragondolni). Tehát nem az a kérdés, hogy Szőcs Géza önerőből mondott-e hülyeséget, vagy valakik megvezették, szólásra bírták, hanem az, hogyan gondolkodik. Hogy szerinte ez így megy. És nem csupán a történelem értelmezése során megy így, de a hétköznapokban is: az a komcsi, aki kiáll a Szabó Ervin Könyvtár nevéért, s aki Hamvas Bélát akarja, az pedig velünk van (őt a későbbiekben esetleg regisztráljuk is, mint Semjén Zsolt a világ magyarjait).

Nos, kedves történelmi érdeklődésű olvasóink, találós kérdés, innen mi a következő lépés?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.