Szellemjátékok

Publicisztika

Liu Sao-kunnak azért kellett munkatáborba mennie "átnevelésre", bírósági ítélet nélkül - a családja is csak utóbb tudta meg, hova lett a szecsuáni tanár -, mert fényképeket rakott fel az internetre a májusi földrengésben összedőlt iskolaépületekről. Ahogy a hatóságok fogalmaztak: "rémhíreket terjesztett és megzavarta a köznyugalmat". (AP; 2008. július 30.)

Liu Sao-kunnak azért kellett munkatáborba mennie "átnevelésre", bírósági ítélet nélkül - a családja is csak utóbb tudta meg, hova lett a szecsuáni tanár -, mert fényképeket rakott fel az internetre a májusi földrengésben összedőlt iskolaépületekről. Ahogy a hatóságok fogalmaztak: "rémhíreket terjesztett és megzavarta a köznyugalmat". (AP; 2008. július 30.)

Vannak dolgok, amik nem változnak. Az új, modern Kína urai ugyanúgy félnek népüktől, mint tömeggyilkos elődeik, és nem is bánnak vele sokkal jobban. Kína ma a világ egyes számú autokráciája, az elnyomásnak új tekintélyt kölcsönöznek Sanghaj felhőkarcolói és a szédületes gazdasági növekedés. De a zsarnokság zsarnokság marad, akármilyen magasan áll is a tőzsdeindex.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2001-ben azért ítélte Pekingnek a 2008-as játékokat, mert úgy gondolta, az olimpia tekintélye, a rendező államra irányított figyelem ereje felgyorsíthatja a változásokat. Ez eddig nem jött be. Peking minden akkori ígéretét pofátlanul megszegte. A fővárost százezer katona veszi körbe a játékok alatt, az újságírók korlátozása példátlan. Az emberi jogi szervezetek illetékeseit lefogták. Ne dőljünk be rögtön az új Kínának, amikor a tévékamerák először végigpásztáznak a lenyűgöző olimpiai komplexumon.

A pekingi vezetés nem is csinál titkot abból, hogy mi a lényege e grandiózus őrületnek. Az állami hírügynökség 2001-ben úgy üdvözölte a NOB döntését, hogy az egy "újabb fejezet Kína felemelkedésében, a kínai nép nagy reneszánszában".

Ez az olimpia Kína coming-out partyja. Peking nagyhatalmi szerepre készül, kétszáz év kényszerű kussolás után. Most megmutatja, mit tud. Ez az ő bevonulása, mi nézünk, aki pedig reklamálna, könnyen úgy járhat, mint szegény Liu. És mégis - a kínai rendszer, ha elnyomásra, hallgatásra épül is, nem hasonlítható Mao Ce-tung véres trónjához. Kína nyit. Nyit, amikor beengedi a tőkét, nyit, amikor engedi a mobiltelefont és az internetet (még ha cenzúrával is), amikor belép a Kereskedelmi Világszervezetbe, amikor beengedi az üzletembert, turistát, újságírót. Kína, ha lassan is, de dönti le a falakat. Ezért jó mégis, hogy Pekingé az olimpia. Mert azzal, hogy a világ neki ítélte az emberi együttműködés szimbólumát, azt mondta: ez klassz. Hogy jöjjön csak le az a fal! Hogy mi partnerek vagyunk.

Egy új hatalom felemelkedése mindig nehéz. Mindig belerecseg-ropog az épület. De Kínát kizárni nem lehet, mert már késő. Már túl nagy. Úgyis ő lesz a következő század egyik főszereplője. Ezért kell őt bevonni a meglévő rendbe. Mert ha hasztalan dörömböl odakinn, előbb-utóbb inkább bedönti a kapukat. Az olimpia kéznyújtása a kínaiaknak szól, nem a zsarnokaiknak.

Róluk majd gondoskodik a szellem, amit kiengedtek a palackból.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?