Szilágyi Ákos: Küldök néked egy zámolyi dalt

  • 2001. március 8.

Publicisztika

Megbízható magyar hírszerző forrásokból úgy tudni, hogy az angliai száj- és körömfájás mögött az oroszországi titkosszolgálatok állnak. Minden valószínűség szerint ők bátorították föl a brit marhákat, hogy EU-szervek előtt azt állítsák: kitört rajtuk a marhavész. Teljességgel kizárt, hogy ez az igen jól előkészített, szervezett marha-akció egyedül a marhák műve legyen! A marhák mögött - a magyar Katonai Felderítő Hivatal elmeosztályának egykori vezetője szerint - Putyin emberei állnak. A magyar titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a hírt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, de egy vezető budapesti napilap köntörfalazás nélkül megírta: "Az orosz szövetség pénzügyileg ugyan a padlón hever, ám mindent megtesz, akár törvénybe ütközően is (sic!), hogy visszaállítsa a régi prioritásokat." És mik voltak a régi prioritások? Jól tudjuk, mik: orosz marha legelső a világon!
Megbízható magyar hírszerző forrásokból úgy tudni, hogy az angliai száj- és körömfájás mögött az oroszországi titkosszolgálatok állnak. Minden valószínűség szerint ők bátorították föl a brit marhákat, hogy EU-szervek előtt azt állítsák: kitört rajtuk a marhavész. Teljességgel kizárt, hogy ez az igen jól előkészített, szervezett marha-akció egyedül a marhák műve legyen! A marhák mögött - a magyar Katonai Felderítő Hivatal elmeosztályának egykori vezetője szerint - Putyin emberei állnak. A magyar titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a hírt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta, de egy vezető budapesti napilap köntörfalazás nélkül megírta: "Az orosz szövetség pénzügyileg ugyan a padlón hever, ám mindent megtesz, akár törvénybe ütközően is (sic!), hogy visszaállítsa a régi prioritásokat." És mik voltak a régi prioritások? Jól tudjuk, mik: orosz marha legelső a világon!

A megbízható titkosszolgálati forrásból származó marha-hírt a Jane´s Intelligence Digest katonai szemleírója is átvette, megjegyezve, mindezt "azért is tartja elképzelhetőnek, mert Putyin elnöknek jelentős KGB-s múltja van". Nem véletlen, hogy amióta hatalomra került, egész Nyugat-Európában egyre vészesebb méreteket ölt a kergemarhakór és a marhavész. Nyilvánvaló, hogy az oroszok így próbálnak meg éket verni az EU-tagországok közé, szétzilálva az integrációt, és hátráltatva az EU kapujában toporzékoló közép-európai kistigrisek felvételét, mely, mint tudjuk, rohamtempóban halad.

Persze eddig is tudta, aki nem volt rest, se kába világ-összeesküvésben és titkosszolgálatokban gondolkodni, hogy minden mindennel összefügg, s hogy e nagy összefüggés szálait a KGB tartja kezében (a többi titkosszolgálat legfeljebb gombolyítja). Azt viszont titkosszolgálati forrásból a minap nekünk kellett megtudnunk, hogy e sok szövevényes szál ez idő szerint a magyarországi Zámolyon fut össze, azazhogy a zámolyi romákhoz vezet, akik egyébként - a KGB, az izraeli Moszad, továbbá a magyar liberális körök és a francia kommunista párt segedelmével - Strasbourgban rontják a magyar országképet, bujtogatnak a magyar ellen. Lejáratják és hátráltatják a felzárkózásban. Nem csoda. Hisz mi áll a "Zámoly-ügy" hátterében? Úgy van, Moszkva áll! A Harmadik Roma.

Szóval, az oroszok már Zámolyon vannak. Pontosabban a zámolyi romák mögött. Oroszország, KGB, Putyin - Zámoly. Nagyjából ezt a kis ország-, akarom mondani országképellenes világ-összeesküvést leplezte le a múlt hét végén a közszolgálati Magyar Nemzet és a közszolgálati M 1 szombat esti híradója, továbbá vasárnap esti hírmagazinja, A hét. A műsorvezető alig egynapos hírüket "a hét vezető híreként" konferálva fel a monstruózus ügy leleplezéséhez meginvitálta a kereken 11. születésnapját ünneplő Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetőjét is, a már említett tárca nélküli minisztert, aki - mint mondotta - tavaly egy átmeneti korszak végére tett pontot. Azóta ugyanis a felderítés és elhárítás elsődleges feladata a megelőzés. Minél előbb, annál jobb. Legjobb egy ügyben már akkor közbelépni, amikor még nincs is.

De - miként azt A hét műsorvezetője oly találóan kérdezte tárca nélküli vendégétől - "miért a britektől kellett megtudnunk, hogy mi áll a Zámoly-ügy hátterében?" A tárca nélküli diplomatikusan kitért a kérdésbe rejtett válasz elől, mi azonban bízvást kimondhatjuk: azért a britektől, mert hagyományosan ők aggódnak leginkább Közép-Kelet-Európa népeinek sorsáért, főként azért, hogy - a költővel szólva - mi ne legyünk "német gyarmat". Vagy mai szóval: német gazdasági érdekszféra. A minap a brit titkosszolgálat a kalinyingrádiakkal tudatta, hogy Putyin és kágébései el akarják adni fejük felől az egész enklávét (a néhai Königsberget) Németországnak adósság-jóvátétel gyanánt, most meg - merő aggodalomból - a magyarokkal tudatják, hogy a BorsodChem tulajdonosváltása mögött is hírszerzési akciók állnak, nem pedig - mint naiv lelkek gondolták, ármányos gazemberek fennhangon hirdették - a Gazprom az ő jelentős - és előreláthatóan növekvő - német részesedésével.

A brit és az amerikai titkosszolgálat - megnevezve és meg nem nevezve magát - előreláthatólag még sok olyasmit fog tudatni Kelet- és Közép-Kelet-Európa népeivel, ami furcsa színben tünteti fel a bontakozóban levő német és orosz gazdasági közeledést. És ezek a hírek szinte sohasem Németországról, a gazdasági érdekekről, a kereskedelemről, hanem mindig Oroszországról, a KGB-ről és Putyin kágébés múltjáról fognak szólni. Egész egyszerűen azért, mert az Egyesült Államoknak nem érdeke sem Európa túlzott, sem Oroszország mérsékelt gazdasági megerősödése, Nagy-Britanniának meg nem érdeke egy még az eddiginél is erősebben német gazdasági dominanciára épülő Európa, illetve Európai Unió. Márpedig egy sikeres német-orosz gazdasági együttműködés éppen ebbe az irányba - Európa és ezen belül Németország gazdasági megerősödése irányába - mutat. Mondjuk hát ki most már minden marháskodás nélkül: Oroszországnak Közép-Európában elsődlegesen gazdasági érdekei vannak, méghozzá Németországgal közös gazdasági érdekei. Az angolszász információs háború ez ellen a gazdasági érdekszövetkezés ellen irányul, természetesen stratégiai távon, minden eshetőségre számítva.

De mi ellen irányul a zámolyi romák ügyét a BorsodChemben zajló tulajdonosváltással összekapcsoló információs bombácska felrobbantása Magyarországon, ha - mint az köztudott - hosszú távú gazdasági érdekeink minket jobbára Németországhoz kötnek? Nos, mindenesetre nem Németország, sőt még csak nem is Oroszország ellen. A hivatalos magyar tét ennél jóval szerényebb. Ezt a tétet a nemzetállam és a jelenlegi kormányzat teszi meg a belpolitika hatalmi játszmáinak asztalán. Az információs blöff egyrészt a magyar kormányzattól politikai és erkölcsi támogatását megvonó Schröder-kormányzat megfricskázását szolgálja, de persze egyszersmind annak a remélhető politikai és erkölcsi jutalomnak a bekasszírozását is, amely a brit és amerikai Európa-politika e közvetett támogatásáért a kormányzatnak kijár. Másrészt a szélsőjobboldali választók szívét megdobogtató médiaüzenet mindazoknak a hazafiatlan, országrontó, "minket lejárató" elemeknek szól - romáknak és nem romáknak egyaránt -, akik a nemzetállam, közelebbről a kormány szuverenitását akarják csorbítani azzal, hogy csip-csup ügyeikkel e nemzeti szuverenitások fölé rendelt európai fórumokhoz fordulnak jogorvoslatért.

A lényeg azonban az, hogy fel vannak derítve, el vannak hárítva, meg vannak előzve! A Nemzetbiztonsági Hivatal éberen őrködik a magyarok álmán. Hiába zeng most már a volgai hajóvontatók dala, más hangszerelésben és Putyin kágébéseinek előadásában: "EU-juhnyem, EU-juhnyem!", Magyarországot hajókötéllel sem lehet elvontatni a Nyugattól, ahová - miként e kis történet is tanúsítja - mindig is tartozott.

A szerző esztéta, költő, Oroszország-szakértő.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.