Szörfözés a tavon: Talpasok

szerző
- winkler -
publikálva
2000/29. (07. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Tavaly márciusban besokalltam, egyre inkább úgy tűnt, a meteorológusaink összevissza prognosztizálnak. Másnap viszont az ember sose emlékszik pontosan, melyik mit is mondott, ezért marad a homályos, sanda balsejtelem. Én azonban papírt és tollat ragadtam, és két hétig jegyzeteltem, majd összehasonlítottam az előrejelzést a ténylegesen bekövetkezett időjárással. Exkluzív tesztemet most először tárom a nyilvánosság elé.

Tavaly márciusban besokalltam, egyre inkább úgy tűnt, a meteorológusaink összevissza prognosztizálnak. Másnap viszont az ember sose emlékszik pontosan, melyik mit is mondott, ezért marad a homályos, sanda balsejtelem. Én azonban papírt és tollat ragadtam, és két hétig jegyzeteltem, majd összehasonlítottam az előrejelzést a ténylegesen bekövetkezett időjárással. Exkluzív tesztemet most először tárom a nyilvánosság elé.

A szörf (surf) szó az angolban eredetileg a tengerparti bukóhullámot jelentette. Amikor a hatalmas taréj alatt egy léghenger marad, melybe a profik be is siklanak, az egy surf-hullám, belesiklani persze nem kötelező. A csak deszkával való szörfözés ősi hawaii sport, megfelelő mítoszokkal - egy ősbennszülött deszkára ugorva szívatott meg egy jól úszó tengeri istent. A vitorlás szörf (windsurf) újkori találmány, egy Jim Drake nevű repülőmérnök 1967-ben Kaliforniában bocsátotta vízre az első működőképes példányt. Mivel nálunk nincs bukóhullám, a magyarban a szörf automatikusan a vitorlás változatot jelenti, míg az angolban vagy spanyolban hozzá kell tenni a windet vagy a velát. A 70-es 80-as évek Magyarországán természetesen illett erre is magyar szót kitalálni, de a "széllovas" és a "hullámlovas" a ragozhatatlanság miatt sem tudott meghonosodni ("megyek széllovagolni"). A legérdekesebb próbálkozás a "szélvitorlás" volt, ami igazi bravúr, elvégre vitorlázni tényleg csak szélben lehet. Végül maradt a surf fonetikus átirata, mely ragozható, és amúgy is azt használta mindenki.

A szörf igazi

vízijármű-forradalom:

nincs kormánylapátja, mégis precízen irányítható a stéghez, ahonnan elindultunk. Drake zseniális ötletének lényege, hogy az árboc kardáncsuklóval kapcsolódik a deszkához, és a rig (árboc + bum + vitorla) előre-, illetve hátradöntésével a szél vagy a hajó elejét vagy a hátulját tolja oldalra, így kanyarodunk. A következő nagy technikai ugrás a siklást elősegítő alak tervezése volt, és aki olvassa a szaksajtót, tudja: hónapról hónapra rengeteg a vélt vagy valós fejlesztés.

Majdnem annyiféle szörf van, mint autó: terep, gyorsasági, családi egyterű, kombi.

A csúcsdeszkákkal lehet a legjobban figurázni, kicsik és fordulékonyak, de nálunk nem sokra megyünk velük, mert a kis sinkerek nevükhöz méltóan el is süllyednek. Ahhoz, hogy egy 120 literes deszka ne süllyedjen el alattunk, akkora szél kell, ami nálunk körülbelül évi egy szörfözést tenne lehetővé. A szakemberek a Balatonra legalább 160-170 literes hajótestet ajánlanak, ezekkel nem ugrunk szaltót, és az alapfigurákat is körülményesebben hajtjuk végre, de száguldási célokra és békés sétahajózásra egyaránt tökéletesek. A

kölcsönzési doktrína

szerint ha elosztjuk szörfünk árát a szörfözéssel töltött óraszámmal, és összevetjük azzal az összeggel, mellyel eladáskor szörfünk kevesebbet ér, mint amikor vettük (mínusz infláció), egyértelműen látható, hogy érdemesebb kölcsönözni. A balatoni kölcsönzőkben már óránként 600 forintért is van szörf. Csakhogy az időjárás már csak olyan, hogy jó strandidőben alig van szél. A jó szelet a hidegfront hozza, akkor pedig üres a strand, ki se nyit a kölcsönző. Hasonlóképpen a legjobb szelek idején, kora ősszel és késő tavasszal. A rekkenő kánikulában legfeljebb annyi a szél, amennyivel kellemesen sétahajózhatunk, lehet ugyan integetni a katamaránnak, a sirályoknak meg a vízisiklóknak, de mi aligha fogunk siklani. Márpedig a szörf lényege a siklás.

A siklás

nem egyszerűen azt jelenti, hogy haladunk; sikláskor úgy működik a deszka, mint a szárnyashajók vagy a brutál motorcsónakok. Az első része kiemelkedik a vízből, a súrlódás csökken, könnyebb tartani a vitorlát, és egyáltalán, minden jobb lesz. Akár 40 km/h-val száguldhatunk, ami vízen nagyon soknak tűnik, pattogunk a hullámokon, mint a lapos kavics, kétoldalt fröcsög fel a víz, és úgy érezzük magunkat, mint az Úr szelleme a teremtés első napján, amikor a világ még nem volt egy különösebben cizellált valami, csak Isten lelke lebegett a vizek felett. Ehhez legalább a Beaufort-skála szerinti 4-es szél kell, mely 20-28 km-es sebességgel fú, viszonyítási alapként Keszthelyen a kötött pályás vízisí 25-tel megy (sebességmérő híján a 4-es Beaufort-t onnan látjuk, hogy a kisebb faágak folyamatosan mozognak).

Az első- és másodfokú

viharjelzés

a balatoni szörfpankok régi sérelme. Mióta nincs piros meg sárga rakéta, a világítótornyok villogása adja a jelet: a sárga (első fok) két másodpercenként, a piros (másod-) másodpercenként villan. Elvileg a piros azt jelenti, bármelyik pillanatban kitörhet a vihar, a sárga pedig, hogy bármelyik pillanatban kitörhet a piros jelzés.

Ezzel szemben ha nincs teljes szélcsend, a sárga folyamatosan megy, jó szél esetén pedig mindig villog a piros, még akkor is, ha a tévében maga Vissy Károly zárta ki zápor-zivatar-vihar lehetőségét. A meteorológusok tehát a legegyszerűbb lehetőséget választották: mossák kezeiket, egész nyáron működik a viharjelzés, aki meghal, magára vessen, ők szóltak. A nyilvánvalóan téves riadókészültségek miatt a vízi rendőrség sem küldi ki a piros jelzésben hajózókat-szörfözőket. A vízi rendőr egyébként is köztudottan úriember: nem prédikál, legfeljebb megkérdezi, kimentse-e a törött árboccal hánykolódó sportembert, nemleges válasz esetén folytatja az őrjáratot.

A szörfcuccok legalább olyan gyorsan vesztenek az értékükből, mint a luxusautók, az idei mindig irreálisan drága, de természetesen mindenki ilyenre vágyik.

Hogy ne gyűlöljük meg néhány hét alatt a saját cuccunkat, érdemes

legalább 100-150 ezret

költeni valami használt, de használható összeállításra - a régebbi deszkákhoz tartozó vitorlák többnyire megették már magukat.

A külföldi tanulmányút jól jöhet a szakmai fejlődéshez. Legközelebb az északolasz Garda-tó van, ahol napi menetrend szerint érkezik a szél. A szörfös Murphy azonban nem ismer kegyelmet, tavaly az egyik magyar csapat egy álló hétig hiába várta a Garda huzatát. Kezdő és középhaladó szinten jó hely a görög szigetvilág, kellemes, élvezetes, de még nem túl állat széllel. Az utószezon az igazi, akkor kevesebb a turista, és a nap se perzsel annyira, hogy minden kör után arcbőrt kéne cserélni. Nagy szörfkultusz van Spanyolországban, az ínyencek a Gibraltárhoz közeli Tarifára esküsznek. A Kanári-szigetek viharos szelei csak a legprofibbaknak valók: egy amatőr még képes, és elsodródik, és a végén felfedezi Amerikát.

- winkler -

Meteorológusteszt

Március 9., kedd: Aigner Szilárd szerdára 14-16 fokot mond, péntekre jelentős lehűlést vár.

Az M 1-en fél óra múlva Vissy Károly főmeteorológus ráerősít Aignerre (szerda 14-16), majd optimizmusának ad hangot: csütörtökön még melegebb lesz, hasonlóan a hétvégéhez, 19 fokos csúcshőmérséklettel. Az Aigner által péntekre várt hidegről nem tud.

Március 11., csütörtök: Akik úgy öltöztek, ahogy Aigner jósolta, már szipogva nézik az RTL Klub időjárás-jelentését: alaposan megfáztak. Mégsem volt meleg. Aigner Szilárd széttárja kezeit: korábban ért ide az általa várt hidegfront, pont egy nappal. Hát ezt megszívtuk; szakmai szempontból bravúrosnak tűnhet, hogy Szili egyáltalán látta a hideget, a 24 órás tévedés viszont épp azt kérdőjelezi meg, amire a meteorológia való lenne.

Török Dénes (M 1) egy szóval sem említi, hogy főnöke-kollégája, Vissy Károly szakmailag mennyire béna, kedden nem tudott észrevenni egy két nap múlva esedékes időjárás-változást. Pedig egyedül ez az, amiért őt tartjuk az adóforintjainkból, hogy két napra legalább látna előre. Milliárdos apparátussal, műhold, számítógép, öreganyám, minden.

Török pókerarccal siklik el az Országos Meteorológiai Szolgálat égbekiáltó lepkézése mellett, péntekre 7-12 fokot vár, csakúgy, mint a következő napokra.

Március 12., péntek: Vak tyúk is talál szemet, ez végre összejött, többé-kevésbé mindketten eltalálták ezt a semmilyen időt. A jövővel kapcsolatban már szóródnak a prognózisok, Aigner (RTL Klub) nem mond semmi különöset, illetve néha annyira elgügyögi-hülyéskedi az időjárás-jelentést, hogy a végén az ember egy árva szóra sem emlékszik.

H. Bóna Márta (M 1) lehűlést jósol, a Fekete-tengernél hidegfrontot vél látni.

Március 13., szombat: Aigner Szilárd előtt le a kalappal. Korábban már szólt, hogy rosszul prognosztizált, de ma is emlékeztet: hétfőn még azt hitte, ma jó idő lesz, nem ez a taknyos-borongós hideg izé, ami végül megvalósult. Szerdáig max. 10 fok.

Vissy Károly (M 1) lapít, mint varangy a kasza alatt, mintha teljesen más meteorológus lett volna, aki a közszolgálati televízióban hülyeségeket mondott néhány napja.

Március 14., vasárnap: Aigner a következő napok felhővastagságával kapcsolatos bizonytalanságának ad hangot, egyébként meglehetősen zavarosan ad elő. Hogy végképp senki ne emlékezzen a prognózisra, a bűvésziskolában tanult elterelő műveletként papírfecnit halász elő a zsebéből, és ragyogó arccal közli: kiszámolta, mikor lesz a napfelkelte.

Vissy a hét végéig 8-9 fokos csúcshőmérsékleteket vár, esetleg havas esővel.

Hidegfrontról senki nem tesz említést, pedig fáj a fejem, és ez a legegyértelműbb jelzés.

Március 15., hétfő: Pártai Lucia figyelmeztet: jön a hideg. Nem ártana az Országos Meteorológiai Szolgálathoz felvenni végre valaki olyat is, aki frontérzékeny, én ezt egy nappal előbb megjósoltam műhold nélkül. A hideg pedig nem jön, mert már reggel itt volt, tudja mindenki, aki szabadságharcot ünnepelt.

Március 16., kedd: Vissy "Slowhand" Károly végre figyelmeztet a tegnapelőtti hidegfronthatásra, bravúros, nem mondom. Szerdára-csütörtökre 5-6 fokot mond, a pénteki tippjét nem látni, ez nála típushiba: péklapátnyi bal tenyerével mindig úgy hadonászik, hogy eltakarja az aktuális számokat.

Március 19., péntek: Aigner: bejött a számítás, jó idő lesz, bár délen összefüggő felhőzet alakul ki, mondja. Kicsit nehezen fogható: hogy a fenébe lehetne jó idő egy, az ország nagyobb részét befedő felhőtakaróval? Szeretem Aignerben ezt az önreflektív, helyenként mazochizmusba hajló vonulatot: mindig emlékeztet korábbi előrejelzéseire, akár bejöttek, akár nem. Most azt mondja, szebben látja a jövőt, mint ahogy tegnap mondta, pillanatnyilag a következő hétfő-keddre szép időt vár.

A legjobban előadó magyar meteorológus, a kis, szemüveges Gácser Vera (M 1) szerint nem úgy van az: marad a hűvös idő, hétfőn-kedden még hidegebb lesz, esővel-havazással.

Március 22., hétfő: Szokás szerint Aigner előrejelzése nyert, szép az idő, hűvösnek a legkevésbé sem nevezhető, zápor-hózápor végképp nem volt.

Aigner Szilárd az esti műsorban erőteljes felmelegedést jósol, és szokásos mesélő-gügyögő stílusában előadja, vigyázzunk a békákkal, mert ha áthajtunk a békákon, az balesetet okozhat. Megemlékezhetett volna arról is, hogy békát nem azért nem üt el az ember, mert megcsúszhat. Békát elütni akkor sem jó, ha esetleg növeli az abroncsok tapadását: vigyázni a békákra önmagában is üdvös cselekedet.

Gácser Vera (M 1) felhősödést, esőt és a mai alatti hőmérsékletet olvas ki a műholdak röptéből.

Persze két nappal már megint az Aigner nyert, de mostanra már megszoktam.

Konklúzió: Vissy Károly létezésére az őskövületeket megillető kötelező tiszteleten kívül nincs mentség, hasonló a hegyzet H. Bóna Mártával. Török Dénes gyakorlatilag nem oszt, nem szoroz. Gácser Vera tehetséges televíziós, meg lehet érteni, amit mond, és még emlékszik is rá az ember; kár, hogy a meteorológiához a jelek szerint kevesebbet konyít. A király az Aigner, vele csak egy a baj: túlságosan átérzi nemzeti intézmény mivoltát, s talán emiatt gazdagítja az előrejelzést felesleges show-elemekkel, papírcetlik zörgetésével. A többi meteorológus az egyéb csatornákon aludjon nyugodtan, egyelőre elegem van az időjárás-jelentésekből.

- w -

szerző
- winkler -
publikálva
2000/29. (07. 13.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk