Ugyanaz a műsor

  • 2002. szeptember 26.

Publicisztika

Orbán Viktor az elvesztett választások után, némi EU-val kapcsolatos legénykedés mellett, mindösszesen annyi politikai mondandóval bírt szolgálni akár híveinek, akár a magyar társadalomnak, de valójában csakis a kormányzó erőknek, hogy aggyá´ tévét!

n Orbán Viktor az elvesztett választások után, némi EU-val kapcsolatos legénykedés mellett, mindösszesen annyi politikai mondandóval bírt szolgálni akár híveinek, akár a magyar társadalomnak, de valójában csakis a kormányzó erőknek, hogy aggyá´ tévét!

Távolról sem tartózkodón megfogalmazott kérelmére egyetlen válasz lehetséges, de többféle is elképzelhető.

Vasárnap óta ismét a közszolgálati egyes televízión látható, a Magyar ATV-n töltött keserű száműzetés időszaka után, a Nap-kelte című reggeli műsor, mely műfaját tekintve a politikai-kulturális bulvár kategóriájába sorolható, s mint ilyen, legtöbbször megbízható színvonalon teljesít. Kielégítően szolgál egy létező igényt. A Nap-kelte nagyjában-egészében egyidős a rendszerváltozással, így az eltelt tizenkét esztendő bőségesen elegendő volt arra, hogy mindenki kiismerje a tájékoztatásról és politikáról fenntartott preferenciáit. Mert vannak preferenciái, az hétszentség. Bár csupán a pontosság miatt szerencsésebb lenne ezt egyszerűen elfogultságnak nevezni. Félreértés ne essék, nekünk túl sok bajunk nincsen a Nap-kelte elfogultságaival, volt példa rá, hogy bizonyos politikai értékeléseik részben vagy egészben egybeestek a mieinkkel. Tehát még egyszer: semmi baj a Nap-kelte elfogultságával, egészen addig, amíg az magánpénzen, egy magánkézben lévő kereskedelmi csatornán jelenik meg. De semmi keresnivalója a közszolgálati televízióban. Szó sem lehet(ne) róla, hogy az adófizetők pénzén terjesszék a maguk igazát.

A közszolgálati televízió az elfogulatlan, hiteles tájékoztatás helye - ez nyilván maga a spanyolviasz.

De ha nem az, egyvalami akkor is biztosan, az egyetlen lehetséges felelet Orbán Viktor tökéletesen inadekvát, gyakorlatilag értelmetlen, ám távolból sem tartózkodó kérelmére. De a kérdés címzettjei, a szocialisták, nem ezt válaszolták Orbán Viktornak. Olyan választ adtak neki, ami ugyan nem lehetséges, de sajnos elképzelhető egy ideje.

"Tévé kéne, pöcsfej, egy nagy szart! Az eddig a tied volt, most már a miénk. Coki!"

Nos, ez a válasz finoman szólva is kontextusba helyezte (hogy ne mondjuk, legitimálta) Orbán alapvetően érvénytelen felszólamlását. A szocialisták beélesítették a bukott min. eln. vaktöltényét. Ezek után nincs min csodálkozni, ha az alcsúti rém azzal jön, hogy aki EU-tárgyú alkotmánymódosítást akar, az adjon neki tévét, mert különben ő ahhoz ugyan hozzá nem járul.

A jelenlegi kormány ezúttal ugyanakkora disznóságot követett el, mint az előző, csakhogy az előző - érdemei szerint - már eltűnt a balfenéken, így a felelősség megállapítása nem igényel túlságosan hosszas gondolkodást. Ahogy ez az eset világosan mutatja, a szocialisták szemrebbenés nélkül folytatják ugyanazt a politikát, ami ellenében nem is olyan rég a választásokat megnyerték. Annyi baj legyen! Ha ez így megy tovább, őket is elzavarjuk.

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.