Új idők

  • .
  • 2008. október 16.

Publicisztika

Magyar Narancs, 2008. október 9. Tisztelt Szerkesztőség! Cikkükben - észrevételezésem ellenére - több téves állítás, megfogalmazás maradt.
Ezekről külön vitát folytatni most már nyilvánvalóan érdektelen lenne, de a legfontosabb kérdésben egy megállapítást a leírtakhoz mindenképpen hozzá kívánok tenni.

A név nélküli információforrások jól érzékelhetően nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogyha valaki nem szokványosan gondolkodik. (Nagy szavakkal: ha valaki egy nagy ügyért saját személyes érdekein felülemelkedve, kockáztatni is hajlandó.) Különben hogyan minősülne "tudatos építkezésnek" egy olyan lépés, amelynek hozadéka 2010-ben kétes, míg az addig terjedő időben egyértelműen hátrányos? És a cikkben is említett 2005-ös "balhé", amikor helyi baloldali politikusok mellett egy országos ismertségű jobboldali politikussal is összekülönböztem?

Örültem volna, hogyha a korrekt tájékoztatás jegyében, a fennmaradt lényeges vitás kérdésekben az én álláspontom is megjelent volna.

Dr. Gegesy Ferenc

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.