Turbuly Lilla

Üvegtigrisek viadala

A zalaegerszegi színházigazgatói pályázat margójára

Publicisztika

A Ruszt József alapította zala­egerszegi színház jelenlegi korszakában nem csak földrajzilag esik távol az országos színházi nyilvánosságtól. A megyén kívül ritkán jutnak el vendégjátékokra, és az előadásaik sem vonzzák a városon kívüli nézőket, pedig a 2010 óta tartó, Besenczi Árpád nevével fémjelzett korszakban sem volt ez mindig így.

2015-ben még megnyerték (az azóta már nem létező) Vidéki Színházak Fesztiválját, eljutottak (az azóta már nem létező) POSZT-ra, példaértékű tantermi színházi programot építettek fel. Aztán távozott a színházból a tantermi színház motorja, Madák Zsuzsanna. Majd az igazgató és Sztarenki Pál művészeti vezető közötti konfliktus miatt Sztarenkinek mennie kellett, mert az igazgató „nem kívánt vele együttműködni”. Ő az­óta a Pinceszínház igazgatója lett, az egerszegi színház pedig 2018-tól művészeti vezető nélkül dolgozott. Az addigi kétsebességes működés, amelyet a Besenczi Árpád által preferált, leginkább szórakoztató, komolyabb részében pedig a kötelező olvasmányokra és a hazafias musicalekre építő vonal jellemzett, kiszorította a kortárs drámákra, kockázatvállalóbb rendezésekre, lakásszínházra nyitott Sztarenki-féle koncepciót.

Az évadok azóta Besen­czi Árpád bohózatrendezéseivel indulnak, színpadra állítanak egy-egy kötelező olvasmányt, és rendszeresen rendez Moravetz Levente történelmi musicaleket, amelyekben Sasvári Sándor játssza a főszerepet, illetve láthatunk egy-két filmadaptációt is. A visszatérő rendezők közül Böhm György és Funtek Frigyes megbízható minőségű rendezéseit említhetjük. S akadt egy üdítő kivétel is a tavalyi évadban: a zalai Szálinger Balázs Becsvölgye című darabja Mihály Péter rendezésében. Besenczi Árpád szívesen oszt magára szerepet, sokat játszik a színházában. Hozzá kell tenni, hogy azokban az előadásokban, amelyekben nem magát rendezi, mint amilyen a már említett Becsvölgye, emlékezetes alakításai is vannak. A Déryné-programba bevett monodrámájával, A helység kalapácsával járja az országot. Az elmúlt évadban pedig két gyermeke is főszerepet kapott a színházban. Az Indul a bakterházban Zsongor fia játszhatott együtt az édesapjával (a kisfiú a VIDOR Fesztiválon díjat kapott Bendegúz megformálásáért), Hella lánya pedig az Annie, a kis árva című musicalben játszotta el a címszerepet. Az idén a Sárkányszív című történelmi családi musicalben Liána nevű kislánya is feltűnt apródként. Ez utóbbi már a megyei lap kritikusát, Arany Horváth Zsuzsát is arra késztette, hogy így fejezze be írását: „Hogy miért egy kicsike apródlánykára bízták a felnőtt férfiak borral kínálását? Ismerős a talány, nagyobb baj, hogy morális hiba.”

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.