Vágvölgyi B. András: Elektrosokk: 110 volt

szerző
Cápa
publikálva
1996/32. (08. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Így, a Republikánus Konvenció táján persze az ember eszébe jut: vajon a Nagy Öreg Párt (Grand Old Party; GOP) döntéshozói miért hagyták, hogy szegény Bob Dole legyen az elnökjelölt, akinek úgyszólván semmi esélye Clinton ellen, hacsak a D´Amato-bizottság nem hoz cáfolhatatlan istenbizonyítékot, hogy Billieboy keresztény leányvérrel elegyített maceszt is kevert a Whitewater-ingatlanok alapozásának betonjába. Miért nem találtak olyan jelöltet, aki komoly eséllyel vehette volna fel a versenyt Bill Clintonnal?

Márpedig ilyen ember van, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke, Newt Gingrichnek hívják. Mikor 1994 novemberében, az időközi választásokon a republikánusok áttörést értek el a Kongresszus mindkét házában, gyakori vélemény volt, hogy Billnek annyi, jött egy vele egyidős, hozzá hasonlóan déli fiú, és lenyomja őt, mint bélyeget. Aztán kiderült, hogy Newt nem dobja ringbe a négygallonos Stetsont, nem indul az elnökségért. Mondják, 2000-re gondol - az Internettón megtekinthető, hogy hány nap is van addig -, akkor akar majd elnök lenni, mikor Bill már nem lehet, és a feltehető utódjelölt Al Gore alelnököt meg saját pályáján veri meg. A Clinton-adminisztrációban ugyanis Gore az ügyeletes futurológus - "az ózonember", ahogy Bush a 92-es kampányban csúfolni próbálta -, neki vannak elképzelései az új technológiák és sok egyéb nyomán teljesen megváltozó, jövő évezredi létről. Al Gore rendes, becsületes amerikai politikus, elkötelezett környezetvédőnek mondja magát, de képzelőereje még egy harmadosztályú cyberpunk íróénak sem ér a nyomába. Bezzeg Newt.

Gingrich jövőképét a Washington Post egy karikaturistája úgy ábrázolta, hogy egy ötvenes évekbeli Studebakeren utazik egy négytagú Isten-Haza-Család - fejükről semmi nem tudja lerohasztani a mosolyt - az Információs Szupersztrádán (brrr!), a cyberspace gyorsan bejárható égitestei között. Newt bizonyos szempontból sült konzervatív, vízióilag viszont nagyon eredeti és kreatív gondolkodó. Nagy szenzáció volt tavaly nyáron a Wiredben Esther Dyson interjúja a Képviselőház elnökével, és egy 1971-es írása, amelyben a Nyugat-georgiai Egyetem jövőjét igyekezett fényesíteni. Már ott megemlíti, hogy a világon felhalmozott információtömeg a közeljövőben hatévente megduplázódik, hogy ha egy 1960-as számítógép feldolgozóképességét egynek vesszük, akkor egy 72-es 10 ezret ér, ´81-ben pedig már 10 milliót, a kilencvenes évekig már el se tekintett, pedig a nyolcvanas évek PC-forradalmát is előre látta, állítólag. Két éve előállt egy javaslattal: a szegényebb sorsú amerikai gyerekek is kapcsolódjanak a 21. századhoz, csináljanak kormányprogramokat, kapjanak laptopot, telepítsenek információtechnológiai cégeket a "belvárosi" gettókba, ne legyenek számítógép-patríciusok és számítógép-plebejusok.

A háló nemcsak hatékony eszköz, de politikai implikációi is vannak: saját maga is politikai szereplő, nemcsak a lehetséges jobb kormányzás eszköze. Gingrich forradalmat lát, és persze a forradalom elindítójának látja magát, ha már amerikai fogalmak szerint egy forradalom vezetője nem lehet. Õ a decentralizáció élharcosa, ami odaát konzervatív eszmény: a helyi vezetés jobb, mint a központi, parancsuralmi bürokrácia. Még a titkosítható, feltörhetetlen kódú, internetes maffialevelezés is jobb, mint a mindent ellenőrző központi hivatal, hiszen annak se örül az ember, ha terroristák taktikai atomfegyverekhez juthatnak, pedig néhány állam terroristái ezen mesterkednek. Gingrich monopóliumellenes, de a Microsoftot nem látja még új Standard Oilnek, cybermonopóliumnak, és az interjú elkészülte óta még kevésbé tarthatja. Aztán megjegyzi, az ő célja, hogy a globális problémák megoldása egy, az információ korára hangolt, gazdaságilag döntésképes, izgalmas Amerika kitalálása, és a maradék világ akkor úgyis őket fogja imitálni.

Amúgy meg konzervatív populizmus, falvédőszöveg-morál, nehéz egy világunk lesz 2000 után, ha majd Newt Gingrich tényleg komolyan gondolja, hogy elnöknek kéne lennie.

Para-Kovács Imre

Én-teriőr

Már a második hordozórakéta is levált, de Zámbó Öcsike az istennek sem akar kezdeni. Csütörtök éjszaka van, a Schönherz Kollégium némi túlzással baromi ronda épülete előtt ülök a fűben, körülöttem leendő műszakiak ipari rumot isznak üvegből. Fölényük tapintható.

Odabent zajlik a Traveller´s Fesztivál, de iszonyatosan meleg van, izzadok, mint egy ló, dolgozik bennem a porított manóvér. Semmi kedvem sem volt eljönni, semmi kedvem sem volt otthon maradni, nagyjából legallyazott tönköket úsztatnak az ereimben, és te nem ápolsz engem. Anyád.

Ebből már nem lesz semmi, de még nem indulok el, bámulom a ténfergőket, próbálom odázni a hazamenetelt, szerencsére ismerősök jönnek, illetve egy ismerős az ismerősével. Nagyjából egy sebességen vagyunk, az apró különbségeket hamar kiegyenlítjük, aztán fel a hegyekbe csikorgó kerekekkel, szűken vett kanyarokkal és kikapcsolt biztonsági övvel, ahogy az már a Rendőrtiszti Főiskola diszkóbalesetekről szóló oktatófilmje alapján joggal elvárható. Joyride, egy fekete lyuk eseményhorizontján egyensúlyozunk, a szembejövő lidércfényről kiderül, hogy szlovák kamion, az ablakon végre bevág a szél, én pedig csak vigyorgok a jobb oldali ülésen, mint varróleány az első időutazásán.

Remekbe szabtál, és én most alulról szagollak, Uram.

A János-hegyi kilátó hajnali három felé bízvást nevezhető kihaltnak, tök sötét van és nagy lomha némaság. Tűrhetetlen mondatokat mondunk, miközben felhúzott nadrágszárral gázolunk át az asszociációs aknamezőn. Alapjáraton is tökéletes arcunkat emberfölöttivé színezi a hipofízisből áradó fény, tudjuk, hamarosan miénk lesz ez a város, szolgáink tisztelni és szeretni fognak, reggel mosolyogva ébredünk, este elégedetten alszunk majd el, gyermekeink egészségesek lesznek és számosak.

Később egy háztetőn fekszünk, tekintetünkkel terelgetjük a csillagokat, míg fel nem kel a nap.

Nincs alvás, az egyesen a Gazda TV megy, megtört földműves panaszkodik, legyűrte őt a kék pajzstetű, ráadásul ez a kellemetlen vereség Dél-Korea ellen. Három szorongó krumpli a nyirkos ágyban, ahogy a biológia lassan felülkerekedik a kémián.

A taxiban kezd működni a rettenetes csík, a szokásos aritmiával indul, aztán nagy sokára elsimul. Nem kérek számlát, odabent az asztalon teleírt papírlapok. Leválik a harmadik hordozórakéta.

Turcsányi Sándor

Láthatás

Kedves Szüleim, Burkus!

Nagyon jól érzem magam Pesten, a szálló tiszta, rendes, a házirendet be kell tartani. Letelt a próbaidőm, közös megegyezéssel véglegesítettek. A háromszoros bronzkoszorús Széchenyi Szocialista Brigád is a tagjai közé fogadott. Széchenyi a magyar vasút atyja, olyan, mintha ő találta volna föl a hétnegyvenes csabai személyt, de ez most nem lényeges, befizettem ebédre. Íráskészségem most is segítségemre sietett. Én vezetem a Brigádnaplót, mert heten vagyunk a Széchenyi Szoc. Brig., és havonta jönne mindenki a naplóvezetésben, de én olyan szellemesen és mégis érzékletesen írtam meg februárt, amikor összejövetel-rendezvény, azaz brigádbuli keretében néztük meg A Hét műsorát Vízhányó Feri brigádvezető tököli nyaralójában, amit még akkor emelt anyósa telkére, amikor az Ikarusban dolgozott, előző munkahelyén. Egyszerűen leparkolt, és megvárta, amíg a szomszédok ellopják a kerekeket meg a kormányt és mindent, ami kerek, akkor beszerelt egy zuhanyrózsát meg egy minivizort, olyat, amilyen a kultúrba is volt, míg a tanácselnök el nem vitte Böbe titkárnője lakására.

Édesapám! Én ezt mind megírtam a Brigádnaplóba, és azt is, hogy a dolgozók sokat nevettek az afrikai körúton tartózkodó Losonczi elvtárs divatos, mondhatni, hetyke szalmakalapján, mert ennek megtekintése végett jöttünk össze, mint rendezvény. Aki olvasta, mind nevetett.

Imre bácsi, régi szaki, azt mondta, ezt le kéne hozni az üzemi lapban, de hosszú az átfutás. Vannak itt mérnökök meg SZMSZ, engem is küldenek nemsokára iskolára. Vettem Burkusnak bolhairtót, csak Pesten kapható. Jövő héten múzeumlátogatásra megyünk a Gödöllői Mezőgazdasági Géptörténeti Múzeumba, HÉV-vel, amin személyzeti jegy váltására vagyok jogosult a közigazgatási határon kívül.

Édesanyám! Hiányzik a főztje, az üzemi koszt kitűnő, repeta nincs. A Feri tököli tuszkulánumába is HÉV-vel mentünk, az is a köz. ig. határon kívül van. Sok itt a HÉV. Ezért zárom soraimat, sokat gondolok magukra, ha Gizit látják, mondják meg neki, hogy Pesten szépek ám a lányok, de nekem csak ő kell, vagy ő se, inkább.

Fiuk: Sándor

Ui.: A rajzot a Brigádnaplóból idemásoltam tintával, Losonczi elvtárs a vadak között.

Kovács Kristóf

7, hó

Cápa: többféle alcsoportra osztható, tropikus tengerekben, filmdrámákban és leértékelt kínai konzervdobozokban fellelhető ragadozóhal-fajta, a porcogósok rendjéből, ami könnyebbé tenné a fogyasztását, amennyiben erre sor kerülhetne. Jobbára azonban nem kerülhet sor, a c. ugyanis rendkívül termetes, utószezonban akár a hét métert is elérheti, és ezzel állítólag szívesen vissza is él. Ennek a szenvedélyének köszönhetően a c. egyike az egyéb veszélyek - tehát az ismeretlenek, kiszámíthatatlanok és kiszámíthatatlanságukban végzetszerűek, amelyeket a nemzetközi közlekedésrendészet piros háromszög keretben fekete felkiáltójellel vél jelezni, így adva a forgalom résztvevőinek értésére, hogy hajtsanak nyugodtan tovább, úgyis csak azt kapják, amit megérdemelnek, de ha nem történik semmi baj, előbb vagy utóbb amúgy is üt a végkifejlet órája - forrásainak.

Az egyéb veszélyek közös - így tehát a c.-kat is jellemző - vonása, hogy személyesen még soha senki nem találkozott velük, vagy ha mégis így esett, az illetőnek nemigen van esélye arra, hogy a veszély mibenlétéről tájékoztassa a közvéleményt, amely legfeljebb az illető maradványain leolvasható fognyomokból következtethetett arra, amire épp akart. Így terjedhetett el a hír, hogy a c.-k által különösen érzékenyen érintett vidékeken, pl. a Fidzsi-szigetek partmenti vidékein a helyi néphatalmi szerv pontokba szedett c.-elhárítási tájékoztatót adott ki, amelyet az újabb és újabb tapasztalatokon okulva évről évre aktualizáltak, mígnem egy napon a hullámok ismeretlen ortográfiával fogalmazott brosúrát sodortak a partra. A brosúrát később sikerült desifrírozni: mint kiderült, c.-k számára szolgált útmutatásul Fidzsi-szigeti bennszülött felbukkanása esetére, I. fokú F.-sz. b.-veszély esetére hereletépést, II. fokú F.-sz. b.-veszély esetére fokozott hereletépést, III. fokú F.-sz. b.-veszély esetére fokozottan fokozott hereletépést javasolva. A c. ugyanis, külalakjának célirányos kiképzése, fogazatának mennyisége és tekintetének kifejezéstelen volta miatt, elsősorban szexuális hátterű bizonytalan szorongásokra indítja az embert, aki értetlenkedve, a róluk olvasott hír álhírnek, mindössze afféle fülesnek bizonyuló voltában reménykedve hümmög, hümmögése egyre erőteljesebbé lesz, a végén már az sem tűnik fel neki, hogy a leértékelt kínai cápakonzervet felnyitva - különösen a szavatossági dátum lejártával - vékonyka, tétova, de lehallgathatatlan gyereksírást lehet hallani.

szerző
Cápa
publikálva
1996/32. (08. 08.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Politika

még több Politika...

Narancs

Blog

még több cikk