Valóban arra van szükség, hogy a Semmelweis napon zárva legyenek a patikák és szüneteljen a rendelés?

  • Haskó László
  • 2019. július 1.

Publicisztika

Megalapozottnak tartjuk az ellátásra szorulók azon kívánságát, hogy akkor forduljanak hozzánk, amikor szükségesnek tartják.

Első és egyben utolsó Orbán Viktor politikája mindenben az ország lakosságának egymással keresztbe-kasul való szembeállítását szolgálja. Ez sajnos nem a rossz észjárás következménye, hanem ellenkezőleg, a jóé. Persze nem erkölcsi értelemben.

Morálisan politikus ennél mélyebbre nem süllyedhet. Országunk tragédiája, hogy átvészelve mind a jobb, mind pedig a baloldali terror éveit, évtizedeit az ellenségképzés alkotmányozó hatalomhoz juttathat politikust.

Két minden kurzus által beágyazott, és – ezért, vagy ennek ellenére – széles körben befogadott „nagy nemzeti ünnepünk” az ország történetének két fordulópontjáról szól. Sajnos egyetlen politikai rendszer sem volt képes összefésülni a nemzettudatban (ha van ilyen) a magyar feudalizmus emléknapját – augusztus 20-át – a felvilágosodás és a szabadság ünnepnapjával, március 15-ével.

A jelenlegi ország-irányítókkal az a baj, hogy nem is akarják. A kisebb ágazati, illetve csoportoknak szánt ünnepek esetében

még szomorúbb a valóság.

Minden kormány csak azt a bőrt húzza le róluk, amellyel a szavazóik takarózni tudnak. Talán a legparadoxabb, hogy az „egészségügy” számára pirosbetűssé átfestett napot szegény Semmelweisről nevezték el, és munkaszüneti napot írtak elő.

false

 

Sajnos a szakma – a politika általi sok évtizedes mellőzés miatt – erősen amortizálódott és devalválódott. (Azért használok kellemetlen idegen kifejezéseket, mert az nem annyira sértő.) Szóval sokan dolgoznak benne – jobb híján. Nekik jól jön a szabadnap.

Hálásak is lesznek érte szeretett kormányuknak. Talán még manapság is többen vagyunk, akik számára a gyógyítással kapcsolatos tevékenység nem egyszerű robot. Nem érdemes misztifikálni a dolgot, de mégiscsak valamiféle hétköznapi hivatástudatunk van.

Tudomásul vesszük – és szakmailag megalapozottnak tartjuk – a hozzánk fordulóknak azt a kívánságát, hogy amikor ők szükségesnek tartják, hozzánk forduljanak. Ne az orvosok, és pláne ne a kormány vagy ostoba hivatalai oktassák ki a sérülteket és a betegeket arról, hogy nem akkor és ott vehetik igénybe szolgáltatásainkat ahol, és amikor arra szükségük van.

Sem a páciensek, sem az egészségügyi dolgozók nem arra vágynak, hogy újabb szolgáltatási szűkítések történjenek, hanem arra, hogy végre kialakítható legyen az, ami a 21. században nagyon is elvárható: a folyamatosan, teljes diagnosztikus háttérrel, megszokott állandó telephelyen működő sürgősségi rendelés.

Várom azt a Semmelweis napot,

amikor az első ilyen ambulanciát megnyitják. Az ünnepség fénypontja az lesz, amikor az intézmény kapukulcsát az első páciens a Dunába dobja, mint egykor a New York kávéházét.

A szerző sebész.

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.