Radnóti Sándor

Végszó egy polgári ellenállásról  

  • Radnóti Sándor
  • 2021. február 17.

Publicisztika

A Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiaharcában a legfeltűnőbb az volt, hogy milyen sok, talán két tucatnál is több diák vitte a szót, nyilatkozott a mozgalomról – és mindegyik bátran, talpraesetten, szavakészen.

Ügyük egyszerű és átlátható. Abban az intézkedéssorozatban, amely pszeudo-magánalapítványokba akarja rendelni az állami egyetemeket, a bőséges pénzeső ígérete legtöbbször kissé elhomályosítja az ideológiai és hatalmi célt – legalábbis a pragmatikus egyetemi polgárok szemében. Nem így az SZFE esetében, ahol kezdettől világossá tették, hogy harcban állnak az egyetem szellemiségével, hagyományával, tanári karával – meg akarják szüntetni, s fel akarják váltani valami sohasem tisztázott, de mindenesetre nacionalista és hivatalos – ennek megfelelően szélsőjobboldali – hatalmi eszmével, amelyet hogyan is lehetne kibontani, ha egyszer a jelenlegi tanárok képtelenek befogadni a nemzet, a haza, a kereszténység ideáját. Ezért aztán teljes tisztogatásra van szükség és az egyetem visszamenőleges megrágalmazására.

Volt némi méz is – kecsegtetés soha nem látott anyagi lehetőségekkel –, de főképp korbács; merev és agresszív intranzigencia mind az illetékes minisztertől és hallgató főnökétől, mind a létrehozott kuratórium hataloméhes és bosszúszomjas elnökétől. S mögötte persze a kormánymédia elszabadult csahosai.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.