László Csaba

Vissza a startvonalra

Mit veszít Magyarország, ha kimarad az uniós mentőcsomagból?

Publicisztika

Gyerekkorunkban mindannyian játszottuk a Ki nevet a végén? című játékot. A vicces együttlét drámai fordulata, amikor pár lépéssel a célba érés előtt egyszer csak kiütnek minket, és irány vissza a startvonalra. Ilyenkor a kicsiknél bizony gyakran eltörik a mécses. Sírásba fullad a vidám családi szórakozás.

Ha sírva talán nem is kell fakadnunk, mindenképpen tanulságos, hogy 2010 után az eladósodottságunk a GDP körülbelül 80 százalékáról tavaly 65 körülire csökkent, és az idén az eredeti tervek szerint már közel lettünk volna a 60 százalékos szinthez. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a magánnyugdíjpénztárak felszámolása miatt eközben a magyar állam a GDP nagyjából 25 százalékának megfelelő extra nyugdíjadósságot halmozott fel az egykori magánnyugdíjpénztár-tagokkal szemben.) A járvány és a folyományaként ránk tört gazdasági visszaesés miatt a pénzügyminiszter múlt heti becslése szerint (lásd november 15-i interjúját a Világgazdaságban) az idén 78–80 százalékra nő majd az államadósság/GDP arány. Tíz év után visszakerültünk a rajtvonalra. Szerencsére a mai alacsony kamatok világában rövid távon ez most kisebb kockázatot jelent, de mégiscsak tíz év adósságcsökkenése enyészett el egyetlen rossz év alatt.

Ennek fényében érdemes elgondolkodni, hogy az EU-s mentőcsomaggal szemben meghirdetett magyar és lengyel vétó következményeképpen milyen hatásokkal kell számolnunk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.