László Csaba

Vissza a startvonalra

Mit veszít Magyarország, ha kimarad az uniós mentőcsomagból?

Publicisztika

Gyerekkorunkban mindannyian játszottuk a Ki nevet a végén? című játékot. A vicces együttlét drámai fordulata, amikor pár lépéssel a célba érés előtt egyszer csak kiütnek minket, és irány vissza a startvonalra. Ilyenkor a kicsiknél bizony gyakran eltörik a mécses. Sírásba fullad a vidám családi szórakozás.

Ha sírva talán nem is kell fakadnunk, mindenképpen tanulságos, hogy 2010 után az eladósodottságunk a GDP körülbelül 80 százalékáról tavaly 65 körülire csökkent, és az idén az eredeti tervek szerint már közel lettünk volna a 60 százalékos szinthez. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a magánnyugdíjpénztárak felszámolása miatt eközben a magyar állam a GDP nagyjából 25 százalékának megfelelő extra nyugdíjadósságot halmozott fel az egykori magánnyugdíjpénztár-tagokkal szemben.) A járvány és a folyományaként ránk tört gazdasági visszaesés miatt a pénzügyminiszter múlt heti becslése szerint (lásd november 15-i interjúját a Világgazdaságban) az idén 78–80 százalékra nő majd az államadósság/GDP arány. Tíz év után visszakerültünk a rajtvonalra. Szerencsére a mai alacsony kamatok világában rövid távon ez most kisebb kockázatot jelent, de mégiscsak tíz év adósságcsökkenése enyészett el egyetlen rossz év alatt.

Ennek fényében érdemes elgondolkodni, hogy az EU-s mentőcsomaggal szemben meghirdetett magyar és lengyel vétó következményeképpen milyen hatásokkal kell számolnunk.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.