Vitassuk meg a feldolgozatlan történelmi problémákat!

  • 1997. február 13.

Publicisztika

A Népszabadságba néha olyan hülye emberek írnak cikkeket, hogy a fal adja a másikat, de mindegy tulajdonképpen, mert hülyéből más lapoknál is akad szép számmal, sőt a fajlagos hülye-szám a Népszabadságnál még biztos alacsonyabb is, mint más lapoknál, nincs az a statisztika, ami ezt ne mutatná ki. De hogy von Dönitz admirális épp a Népszabadság
A Népszabadságba néha olyan hülye emberek írnak cikkeket, hogy a fal adja a másikat, de mindegy tulajdonképpen, mert hülyéből más lapoknál is akad szép számmal, sőt a fajlagos hülye-szám a Népszabadságnál még biztos alacsonyabb is, mint más lapoknál, nincs az a statisztika, ami ezt ne mutatná ki. De hogy von Dönitz admirális épp a Népszabadság Érvek, vélemények rovatában (tényleg nem a cseszegetés kedvéért mondjuk, de szerkeszti: Miklós Gábor) lel két hű barátra, az azért mégiscsak, fogalmazzunk így, váratlan kissé. A két illető, írjuk ide a nevüket is: Számvéber Norbert és Keresztes Lajos, a magyarországi SS-nyugdíjak kapcsán tesz nagy lépést a történelmi tisztánlátás felé. Többek közt azt írják a lap hétfői (február 10.) számában, hogy "a nyugati szövetségesekkel szemben földön, levegőben és vízen a német csapatok tartják magukat az előírásokhoz (ti. a nemzetközi hadijog előírásaihoz). Ezt a tengeralattjáró-háború kapcsán Nürnbergben Dönitz bizonyította is", valamint "a megszállói feladatokra - melyet döntően helyiekből toborzott csapatok láttak el - számban elégtelen, pszichológiailag felkészületlen emberanyaga a hágai megállapodással ellentétes, az erőszak állandó eszkalációjában érdekelt partizán harcmodorra hasonlóan kegyetlen eszközökkel válaszolt" (sic). Ez a mondat többé-kevésbé értelmetlen, annyi azonban valószínűnek tűnik, hogy a két szerző úgy képzeli, hogy a szegény, pszichológiailag felkészületlen SS - a szívnek kell megszakadni - csak a partizánok kegyetlen harcmodorára válaszolt. Például a kegyetlen zsidó fűszeres partizánok meg háziorvos partizánok kegyetlen harcmodorára. És a kegyetlen lengyel, jugoszláv, szovjet partizánok voltak érdekeltek az "erőszak eszkalációjában", a jugoszláviai falvakban kedves szokásként dívó tizedelésekben meg az ukrajnai és belorussziai akasztottak erdejében. És egyébként is, írják a szerzők, a keleti fronton "a sztálini hadviselés miatt szó sem lehetett a játékszabályok betartásáról". Na ja. Ha csak amiatt nem. Maguktól ez az egész szinte eszükbe sem jutott volna. Sőt. Ha nincs Sztálin, az SS csokit osztani jön a keleti frontra.

Vannak országok, hogy ne menjünk nagyon messzire: Németország, ahol az ehhez hasonló állítások szerzői jogáért becsukják a tulajdonost. Nálunk nem. Számvéber és Keresztes, e két derék SS-apologéta, akik persze csak tisztázó szándékú felszólalást eszközöltek, az újság tanúsága szerint az ELTE Politikaelméleti Tanszékén valamik. Hogy mik, az nem derül ki.

Még az is lehet, hogy tanítanak.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.