XII. kerület, turul táj

  • Haskó László
  • 2020. július 12.

Publicisztika

2020-ban turult röptetni igazi nemzeti arculcsapás, bár nem meglepetés.

Nem a „hegyvidéki” polgármester kereszténységből elbukott atyai fölmenőiről írok, a vezeklését sem kívánom őszintének vagy színleltnek minősíteni. Mindezeknek ahhoz, amire szeretnék némi figyelmet irányítani – kevés köze van.

Azon akarok elgondolkodni, hogy lehet-e közös emlékműve gyilkosnak és áldozatnak? Lelövöm a poént: nem. A modern európai történelem ismerői szememre vethetik, hogy

megfeledkezem a spanyolországi Halottak Völgyéről,

ahol az 1936-38-as polgárháború áldozatainak síremlékei vannak, függetlenül attól, melyik oldal fegyvereitől estek el. Ott azonban nem gyilkos és áldozat került egy sírba, illetve nem gyilkosnak és áldozatnak áll közös emlékmű, hanem katonáknak. Nem véletlen, hogy mai napig vita van arról, tiszteletben tartható-e Franco tábornok végakarata, miszerint ő is a Halottak Völgyében kívánta eltölteni az örök nyugalmat. Egyelőre nincs ott. Pedig Spanyolország – fasizmus ügyben – ki van békülve saját magával.

Amikor a turulos emlékmű készült, még nem a jelenlegi polgármester, hanem egyik párttársa vezette a kerületet. Legyünk jóhiszeműek, s higgyük el, nem tudta, hogy mit csinál. Persze kapott figyelmeztetéseket, hogy gyomorkavargató otrombaságról van szó, de csak az ellentétes politikai oldalról, a saját oldalról nem! Ők nem gondolták, hogy az emlékmű országos hullagyalázás. Pedig a közel félmillió zsidó áldozattal szemben az volt, az biztos. Szerintem a Don-kanyarnál odaveszettek is forogtak, … még csak nem is a sírjukban, hanem ismeretlen helyen a föld alatt. Mégis a rémemlékmű rendíthetetlenül hirdette a hungarizmus érvényességét egészen a legutóbbi időkig, amikor a nyilvánvaló ideológiai hazugság nem volt tartható tovább. Azt ugyanis első pillanattól tudni lehetett, hogy gyilkos nyilas terroristák neve is fel van vésve a „hősi” halottak emlékművén, azonban a polgármester nagypapája még a Fidesznek is kellemetlen volt. Jött a felcsúti deus ex machina,

legyen a turul első világháborús emlékmű!

És lőn! Már az is.

El kell ismerni, az első világháborús magyar részvétel nem volt annyira undorító, mint a második világháborús. De nyolcszázezer magyar halott és ugyanannyi hadirokkant egy aljas célért (a nagy-magyarországi magyar hegemóniáért, a többségben lévő „nemzetiségek” elnyomásának konzerválásáért) folytatott és csak elveszíthető háborúnak 2020-ban turult röptetni igazi nemzeti arculcsapás, bár nem meglepetés. Az viszont igen, hogy jelenlegi vezetőnk elhiszi azokat a hülyeségeket, melyek az utóbbi időben elő-előtörnek kommunikációjában és ugyanolyan veszélyes következményekkel járhatnak, mint az 1914-es Szerbiának küldött ultimátum. Most Európától követelünk bocsánatkérést és pénzt, sokat, számolatlanul és ellenőrizhetetlenül.

A szerző sebész.

 

 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.