A „cuki Jobbik” és a menekültek

  • Tóth Csaba
  • 2015. szeptember 1.

Liberális szemmel – Republikon

Miközben viszonylag sok elemzés született arról, hogy milyen problémákat jelent a baloldali ellenzéki pártok számára a menekültkérdés, kevesebb figyelmet kapott, hogyan érinti mindez a Jobbikot. Szeptember elejére úgy tűnik: a párt a „cukiságkampányt” ideiglenesen félretette, és a menekültek ügyében ismét a Fidesztől jobbra helyezné el magát.

A menekültkérdés kormányzati tematizációja előtt, idén tavasszal a Jobbik felívelő szakaszban volt. A tapolcai időközi választási győzelem után egyre többen beszéltek arról, hogy a Jobbik lehet a Fidesz kihívója 2018-ra; a baloldali ellenzék gyengesége gyakran vezetett oda, hogy a Fidesszel szembeni valódi alternatívának sokak számára a Jobbik tűnt. A párt hosszú ideje következetesen folytatott stratégiája – a „cukiságkampány” – beérni látszott. Ám ahogy a menekültkérdés egyre jobban elszívta a levegőt minden más téma elől – s ahogyan ezzel párhuzamosan a Fidesz egyre inkább magára talált –, úgy szakadt meg a Jobbik tavaszi lendülete.

A menekültkérdés kormányzati kommunikációját leegyszerűsítő lenne úgy értelmezni, mint a Jobbik témájának „elvételét”: a Jobbik korábban soha nem kezelte kiemelt helyen a menekültkérdést. Az azonban biztos, hogy a Fidesz és a Jobbik között ingadozó szavazók fogékonyak a konzervatív rendpárti üzenetekre, és támogatják az erőteljes fellépést a kisebbségi csoportokkal szemben. Bár pontos mérések nem állnak rendelkezésünkre, a Jobbik támogatottságnövekedésének megállása – illetve visszafordulása – és ezzel párhuzamosan a Fidesz erősödése mögött az állhat, hogy a két párt között ingadozó választók a kormányzati kommunikáció hatására újra inkább a Fideszt kezdték választani. Nem lebecsülendő választói csoportról van szó: a Republikon Intézet nyári felmérése szerint a fideszes szavazók egynegyedének másodlagosan preferált pártja a Jobbik: ez több mint négyszázezer választót jelenthet.

false

A menekültkérdés stratégiai szinten is komoly problémát jelentett a Jobbik számára. A párt 2013 óta igyekszik folyamatosan azt üzenni, hogy már nem szélsőséges párt; Vona Gábor komoly politikai tőkét ölt a Jobbik mérsékelt imázsának megteremtésébe. E stratégia azt követelte, hogy a Jobbik rendre mérsékeltebb üzenetet igyekezzen megfogalmazni, mint amit egyébként a választók a párttól feltételeznének.

Csakhogy a Jobbik pontosan tisztában lehetett azzal, hogy a Fidesznél mérsékeltebb – „menekültbarátabb” – üzenet megfogalmazása a jobbikos célcsoportban aligha lehet népszerű. A menekültekkel szemben egyre ellenségesebb Fidesz mellett a Jobbik nem vehetett fel menekültpárti álláspontot – ám korábbi stratégiája feladását jelentette volna, ha igyekszik túllicitálni a Fideszt. Ez a visszásság volt tetten érhető a párt nyári kommunikációjában. A Jobbik eleinte óvatosan kritizálta a kormányt, és kevéssé fogalmazott meg önálló javaslatokat. Június végén például még csak „tájékoztatást” kért a kormány álláspontját illetően, és következetlensége okán kritizálta annak politikáját. Z. Kárpát Dániel megfogalmazásában „A Jobbik alapvetően a tegnapi Orbán-kormányt tudta támogatni, a mai Orbán-kormányt viszont már nem”.

false

Ez az óvatos kritika azonban oda vezetett, hogy a Jobbik mint a Fidesszel szemben alternatívát mutató párt képe egyre tompulni kezdett. Bár a menekültkérdésben a baloldal adós maradt a következetes válasszal, a Fidesz maga a baloldalt jelölte ki ellenfelének. A Jobbik egyre kevésbé tudott karakteresen megjelenni  a nyár legfontosabb politikai témájában.

Talán ezért is döntött az utóbbi napokban a Jobbik úgy, hogy – cukiságkampány ide vagy oda – mégis inkább jobbról próbálja előzni a Fideszt. A Jobbik vetette fel először a hadsereg bevetésének gondolatát, majd újabb akciókkal és javaslatokkal igyekezett azt üzenni, hogy keményebb lenne a menekültekkel szemben. A tranzitzóna blokád alá vétele és a javaslat, hogy a menekültek szavazati jogát vegyék el, a cukiságkampány előtti Jobbikot idézi.

A másokkal szembeni gyűlöletkeltést elítélő választók számára aligha jó hír, hogy Magyarország két legerősebb pártja abban igyekszik túllicitálni egymást, hogy ki szereti kevésbé a hazánkba érkező menekülteket. Mindez ugyanakkor lehetőséget adna a baloldali és liberális ellenzéki pártoknak, hogy ezzel szemben álló narratívát fogalmazzanak meg. Kérdés, lesz-e olyan politikai erő, amelyik él ezzel a lehetőséggel.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.