A politikai alternatíva hiánya

  • Reiner Roland
  • 2016. február 19.

Liberális szemmel – Republikon

A nőverő Baloghot az eset után a fülöpházi szavazók 2014 őszén megválasztották polgármesternek. Másra nem is szavazhattak.

A héten első fokú ítélet született Balogh József ügyében: az élettársát fizikailag bántalmazó polgármester, egykori képviselő 420 ezer forintos pénzbüntetést kapott. Mindez azzal is jár, hogy polgármesteri széke megmarad – ez a tény pedig önmagában is komoly politikai reakciókat szült.

Balogh József 1998-tól volt parlamenti képviselő, a közvélemény ugyanakkor 2013 tavaszán ismerte csak meg, amikor élettársa súlyos sérülésekkel kórházba került, és rövid időn belül kiderült, hogy Balogh okozta a sérüléseket. Bár a Fidesz kizárta a frakcióból, képviselői mandátumát nem adta vissza, 2014-ben független képviselőként fejezte be parlamenti pályafutását, az őszi önkormányzati választáson azonban újra Fülöpháza polgármesterévé választották. Balogh neve – különösen az eleinte a sérülések okozójaként megnevezett háziállat, a vak komondor – szimbólum lett: a családon belüli erőszak, a nők következmény nélküli bántalmazásának szimbóluma. 2013-ban lényegében politikai következmény nélkül úszta meg Balogh az ügyet, a mostani ítélet kapcsán pedig ismét célkeresztbe került: egyesek a pénzbüntetést vélik túl enyhe büntetésnek, mások pedig az ellen tiltakoznak, hogy továbbra is polgármester lehet (a PM petíciót is indított a lemondatás érdekében).

A bíróság döntésétől függetlenül van egy másik fontos aspektusa annak, hogy Balogh József ma polgármester lehet: az a tény, hogy a 2013 tavaszi események ismeretében a fülöpházi szavazók 2014 őszén megválasztották. Erre pedig részben azért került sor, mert Baloghnak egyszerűen nem volt kihívója: egyetlen jelöltként indult el. Bár a négy évvel korábbi polgármester-választáshoz képest a részvétel jelentősen csökkent (2014-ben csak 297-en, míg 2010-ben még 549-en voksoltak) és viszonylag sokan, a megjelentek 16 százaléka szavazott érvénytelenül, az eredmény mégis az lett, hogy Balogh Józsefet újraválasztották.

false

 

Fotó: MTI

Balogh József karrierje az elmúlt három év során annak a bizonyítéka, hogy hiába a tiltakozások és az aláírás-gyűjtés, egy politikus ezek nyomására – vagy akár a tett súlyának felismerése után – nem fog lemondani, sőt folytatja tevékenységét. Balogh József leváltására ugyanakkor lett volna egy tiszta, demokratikus pillanat: a 2014-es októberi polgármester-választás. Ezzel az eséllyel azonban nem éltek a tiltakozó és felháborodott emberek. Mindez ráadásul nem egyszerű pártpolitikai kérdés: a polgármester-választáson indulhatott volna egy pártoktól független, civil jelölt is – aki az országos figyelemnek köszönhetően alighanem számíthatott volna egyébként az ellenzéki pártok támogatására. Másfél éve azonban nem akadt ilyen kihívó, így Balogh József egyedüli jelöltként megnyerte a választást, polgármester maradt.

false

Mindez jól mutatja a képviseleti demokrácia működését: a tiltakozások tematizálhatják a politikai napirendet, képesek lehetnek arra, hogy szimbólumokat teremtsenek a tiltakozás tárgyából vagy ahhoz kötődően. Célt azonban csak akkor érnek el, ha a tiltakozást kiváltó személy így dönt: például lemond mandátumáról, kompromisszumot köt, vagy épp visszavon egy döntést – hatalmi szempontból tehát önmaga dönt (még ha a körülmények kényszerítőek is). A választási helyzet ezzel szemben minőségileg más: ebben az esetben a hatalmi viszonyok alakulását a szavazói szimpátiák biztosítják, ebbe pedig a kritizált vagy tiltakozás alá vont személynek jóval kisebb beleszólása van. A politikai játékszabályoknak megfelelő alternatíva hiánya – mint például a fülöpházi polgármester-választáson a hiányzó kihívó – éppen ezért automatikusan a regnáló hatalmat erősíti.

Ez természetesen nem jelenti, hogy tartalmi szempontok ne számítanának: az alternatívának jónak is kell lennie, hiszen választói bizalmat kell megszereznie – felkészült jelölt, szakmailag megalapozott program kell. Jól mutatja ezt egy másik, országos figyelemnek örvendő polgármester, az érpataki Orosz Mihály Zoltán példája. Vele szemben két független, egy Fidesz–KDNP-s, valamint egy baloldal által támogatott, korábban a TASZ-nál dolgozó jogvédő indult, mégis győzni tudott a szavazatok 39 százalékával. Az alternatíva tehát szükséges, de nem elégséges feltétele a változásnak. Mindenkinek, aki tartós politikai változást akar elérni, érdemes figyelnie arra, hogy a hatalmi viszonyok megváltoztatására választási helyzetben, választható alternatíva esetén van lehetőség: minden egyéb esetben a tényleges döntés joga megmarad a már politikai felhatalmazással bírók kezében.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.