Képzeljük el, mi történne, ha egy mobilalkalmazás nem a taxisok, hanem mondjuk a trafikosok monopóliumát fenyegetné! Ha egy mobilalkalmazás valahogy módot találna rá, hogy – a közvetítők kiiktatásával – közvetlenül adjon el cigarettát a fogyasztóknak. Ráadásul olcsóbban.
A kormányzati válasz nem maradna el. Nem egyszerűen a szabályok lennének szigorúbbak: az új alkalmazást a kormányoldal azonnal betiltaná. „Megoldanák”, ahogy a taxisok most követelik. Sőt: emellé komoly kommunikációs kampányt is kapnánk. „Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar adófizetők forintjai magyar kisembereket, és ne kaliforniai milliárdosokat gazdagítsanak”, hangozna a vonatkozó nemzeti konzultáció első kérdése. Amerikai befolyás, sorosozás, brüsszelezés kísérné a betiltási kampányt. Valahogyan Gyurcsány és az elmúltnyolcév – talán még Angela Merkel is – megjelenne a gonosz mobilapplikáció-párti táborban. Valószínűleg kiderülne az is, hogy a mobilapplikáció kifejlesztői bevándorlók.
| ||
Ehhez képest a kormány – egyelőre úgy tűnik – tárgyalni és megoldást találni szeretne: ha nem is játssza a pártatlan közvetítő szerepét, közelebb került hozzá, mint az utóbbi évek sok, munkaadókat vagy munkavállalókat érintő konfliktusában. Ez az Uber-vita első politikai tanulsága: hatékonyan cáfolta azt az érvet, hogy a kormány minden esetben „multiellenes” lenne (mint ahogyan azt ellenzéki véleményformálók szokták állítani), de az sem igaz, hogy jellemzően a multik érdekeit igyekezne érvényesíteni (mint az az LMP retorikájában szerepel). A kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit elsősorban politikai szempontok mozgatják: így lesz a kormány multipárti, ha autógyárak betelepítéséről, és multiellenes, ha magyar FMCG hálózatok támogatásáról van szó.
Mint annyi más ügy, az Uberrel kapcsolatos álláspontok is rámutatnak a baloldali-liberális ellenzék nehézségeire is. Kívülről gyakran tűnik úgy, mintha e pártok sok kérdésben nagyon hasonló dolgokat mondanának – amire e pártok képviselői rendre úgy reagálnak, hogy az őket közelről figyelők komoly politikai véleménykülönbségeket figyelhetnek meg. Az egyik ilyen elméletileg éppen a piac szerepével függ össze: e szerint az Együtt antitpopulista, centrista párt, amely akár liberális irányba is tájékozódik, míg a PM deklaráltan baloldali, zöld párt. Az MSZP e spektrumban szintén a gazdaságpolitikai baloldalon kellene hogy elhelyezkedjen, míg a konzervatív és liberális szavazókat is megszólítani igyekvő DK-t gazdaságpolitikailag centristábbnak várjuk.
| ||
A fentiek alapján azt várnánk, hogy az Uber legnagyobb ellenfelei a PM és az MSZP, legkarakánabb védői az Együtt és a DK soraiból érkeznek majd. Végtére is, az Uber egy nemzetközi vállalat, minden olyan elemmel, amit a baloldal kritizálni szokott a „szívtelen” kapitalistákban: deklaráltan adóoptimalizál, a munkavállalók lecserélhetőségére építve mindent a fogyasztói szempontoknak rendel alá – a munkavállalói szempontok kárára, tarifáit pedig kizárólag a piaci viszonyok határozzák meg. Más országokban a baloldal kritikusabb az Uberrel szemben. Az Egyesült Államokban jobbára a demokrata elnökjelöltek fogalmaztak meg aggályokat, míg a republikánusok inkább a szabad verseny győzelmét ünneplik az új szolgáltatóban. Nem véletlen, hogy az Uber legsikeresebben a liberálisabb, kevésbé piackorlátozó országokban működik, mint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy éppen Észtország.
A magyar politikusok megszólalásait tekintve azonban távolról sem a fenti tendencia rajzolódik ki. A taxisok melletti legmarkánsabb kiállást az Együtt képviselőjétől, Juhász Pétertől láttuk, míg a baloldali szocialisták több politikusa is inkább az Ubernek adott igazat a vitában. Maguk a taxis tiltakozók is vegyes ideológiai profilt mutattak: első közleményükben Obama, Putyin és Netanjahu közös említése nem a baloldali-liberális ellenzék szokott toposzait idézte.
Mindez jól mutatja, hogy Magyarországon amennyire világosak a frontvonalak ha demokráciáról, jogállamiságról, európai orientációról van szó, annyira összevisszák, ha gazdasági kérdések kerülnek terítékre. Erre érdemes emlékeznie minden pártnak, amikor programot készít és alternatívát vázol fel a Fidesz-rezsimmel szemben: az ellenzéki oldal – ahogyan a kormányoldal is – gazdaságileg nem bal- vagy jobboldali, hanem eklektikus.
A liberális piacgazdaság hívei számára ugyanakkor egy fontos pozitív tanulságot hordoz az Uber kontra taxisok vita. Ritkán volt példa rá az utóbbi időben, hogy azt lehetett érezni: egy meghatározó közéleti konfliktusban a szabad piac hívei mintha többségben lennének. A magyarok – különösen a magyar fiatalok – nem a kapitalizmustól ódzkodnak, hanem annak sajátos, uram-bátyám viszonyokon alapuló magyar formájától. Talán az Uber azt is megmutatja: lehet más a kapitalizmus is.
