Nem a menekültkérdés dönti el a következő választást

  • Reiner Roland
  • 2016. január 19.

Liberális szemmel – Republikon

Bár a kormány gőzerővel dolgozik azon, hogy minden a menekültkérdésről szóljon, a következő két és fél év legfontosabb kérdése – és a 2018-as választás tétje – sokkal inkább a megélhetés és a szegénység körül forog majd.

Megállás nélkül zajlik a menekültellenes kampány Magyarországon, miközben a menedékkérők száma – elsősorban a hideg, téli hónapokban köszönhetően – számottevően visszaesett. Míg a nyár eleji kampány fókuszában elsősorban anyagi jellegű érzésekre játszott rá a kormány („elveszik a munkát”), az őszi aláírásgyűjtés, majd a decemberben indult kampány az emberek biztonságérzetére apellál és a menekülteket a terroristákkal mossa össze – így „érvelve” a befogadási kvóta ellen.

Ma már látszik az is, hogy ez a kampány részben a legújabb alkotmánymódosításnak ágyazott meg: az Orbán-kormány éppen a terrorveszélyre való hivatkozással akarja úgy átírni az alaptörvényt, hogy bizonyos, nem túl alaposan definiált körülményekre hivatkozva terrorveszélyhelyzetet hirdethessen ki, mely átmeneti jelleggel rendeleti kormányzást tenne lehetővé – ami számtalan jogállami kételyt vet fel.

A kötelező betelepítési kvóta növeli a terrorveszélyt

A kötelező betelepítési kvóta növeli a terrorveszélyt

Fotó: kvota.kormany.hu

A Fidesz–KDNP szándéka egyértelmű: amíg lehet, a menekültkérdést napirenden akarják tartani, és sokszor ezen keresztül, erre felfűzve politizálnak. A menekültellenes kampányt ugyanis sikerként könyvelte el a Fidesz: elemzői konszenzus van abban is, hogy a kormánypárt 2014. év végén látott népszerűségvesztését döntően ennek köszönhetően tudta megállítani, majd kompenzálni. A Fideszben éppen ezért joggal érezhetik úgy, hogy ezt a témát kell napirenden tartani, hiszen amellett, hogy az emberek félelmére játszik rá, és így egy erőpozícióban lévő kormány cselekvő erőként tűnhet fel, sem a jobb-, sem a baloldali ellenzéknek nem volt rá eddig hathatós, alternatív válasza.

Kérdéses azonban, hogy valóban kitölti-e a politikai napirendet a menekültkérdés, vagy pedig a valóság végül rácáfol Orbánék tervére. Az őszi Eurobarometer-kutatás eredménye ugyanis fontos kettősségre mutat a magyarok véleményével kapcsolatban. Míg ugyanis európai szinten működött a menekült- és terrorellenes hangulat fokozása, a probléma fókuszálása, nemzeti és különösen egyéni szinten már kevésbé tekinthető sikeresnek a Fidesz kampánya. Másképp megfogalmazva: összeurópai szinten jobban változott a magyar válaszadók problémaérzékelése, mint a magyar szinten – a hazai környezetben továbbra is a gazdasági jellegű gondok dominálnak.

Az Európai Unió előtt álló problémák közül ma a legtöbb válaszadó a bevándorlást és a terrorizmust azonosítja: előbbit 58, utóbbi 25 százalék említette a két legfontosabb ügy egyikeként, amivel az EU jelenleg szembenéz. A magyar választók ennél is nagyobb arányban jelölték e két témát: kétharmaduk választotta a migrációt és egyharmaduk a terrorizmust. A felmérés szerint továbbá a magyar választók többet beszélnek európai ügyekről, mint fél évvel korábban: kétharmadról háromnegyedre nőtt a gyakran vagy alkalmanként EU-s politikáról társalgók aránya. A menekültellenes közbeszéd tehát egyértelműen hatott a magyar választókra is, a kampány hatására az EU-n belül az átlagot meghaladó mértékben nőtt azok aránya, akik a bevándorlást és a terrorizmust problémaként látják.

Mit gondol, mi az a két legfontosabb probléma, amelyekkel ma Magyarország (adott tagország) szembenéz?

Mit gondol, mi az a két legfontosabb probléma, amelyekkel ma Magyarország (adott tagország) szembenéz?

Fotó: Eurobarometer 2015/ősz

Nemzeti szinten ugyanakkor már árnyaltabb a kép: a hónapok óta tartó kommunikációs offenzíva ellenére sem került első helyre a bevándorlás mint Magyarország előtt álló kihívás: 34 százaléknyi említést ért ugyanis ez a téma, míg a győztes probléma a munkanélküliség lett, 36 százalékkal. Sokatmondó továbbá, hogy a soron következő ügyek is gazdasági témák: az egészségügy és szociális rendszer 23, a gazdasági helyzet szintén 23, míg az árak és megélhetési költségek emelkedése 18 százaléknyi említést kapott. Ezzel szemben a terrorizmust csupán 8 százalék sorolta a két legfontosabb ügy, kihívás közé. Az EU 28 tagállamából egyébként 12-ben szerepelt első helyen nemzeti ügyként is a migráció mint legfontosabb kihívás, többek között a német, dán, svéd, holland és osztrák válaszadók voltak ezen a véleményen. Mindez egy valódi törésvonalra is rámutat, ugyanis épp 12 olyan másik EU-tagállam van, ahol a magyarhoz hasonlóan a munkanélküliség kapta a legtöbb említést, mikor a válaszadókat a nemzetük előtt álló problémákról kérdezték.

Az egyéni problémák esetén pedig már elsöprő a gazdasági és megélhetési ügyek előnye: a megélhetési költségek növekedését 27 százalék, a háztartás anyagi helyzetét 24 százalék jelölte a két legfontosabb személyes probléma közé. Ugyanebben a kategóriában a bevándorlás csak 9, míg a terrorizmus csupán 5 százalékot kapott. Noha egyéni szinten az EU más tagállamaiban is kisebb szerep jut a bevándorlás és a terrorizmus miatti félelemnek, a többi érintett országban (Ausztria, Svédország, Németország stb.) a magyarokénál jóval többen, 16-20 százaléknyian jelezték a migrációt saját problémaként is – a terrorizmus ugyanakkor még ezekben az országokban sem merült fel mint reális veszély.

És mi az a két legfontosabb probléma, amelyekkel Ön pillanatnyilag szembenéz?

És mi az a két legfontosabb probléma, amelyekkel Ön pillanatnyilag szembenéz?

Fotó: Eurobarometer 2015/ősz

Mindez arra enged következtetni, hogy a magyar választók valóban menekültellenesebbek lettek a kormányzati kommunikáció hatására, ám ezt a problémát elsősorban európai uniós szinten értelmezik, nem pedig személyes vagy magyar ügyként. Itthon továbbra is a gazdasági ügyek dominálnak: országos szinten ez leginkább a munkahelyteremtést, a gazdasági helyzet javítását, valamint a társadalmi ellátórendszerek, egészségügy működését tekintik megoldandó problémának. Egyéni szinten pedig a megélhetési problémák még a munkanélküliségnél is direktebben és hangsúlyosabban jelennek meg: a háztartás anyagi helyzetét másfélszer annyian érzik személyes problémának, mint az EU egészében.

Éppen ezért a magyar ellenzék első számú feladata, hogy erre valódi választ kínáljon. A menekültkérdés ugyan uralhatja a politikai napirendet, de a választók mindennapjait egyre inkább a megélhetési problémák, az elszegényedés, a lecsúszástól való félelem fogja meghatározni. Ráadásul erre a Fidesznek egyelőre nemcsak válasza nincs, de a problémát is inkább tagadni próbálja, akár a statisztikai adatok kozmetikázásával is. Ezen a téren ráadásul a baloldali ellenzék már el is kezdett építkezni: a Párbeszéd Magyarországért alapjövedelem-koncepciója vagy az MSZP által indított „Fizetésemelés” kampány egyaránt alkalmas lehet arra, hogy a szegénységgel szembenéző magyar társadalomnak kiutat ajánljon – de csak ha folyamatosan, tudatosan képviselik, és nem csak kampányszerűen rántják elő.

A jelenlegi kormányt nem menekültkérdésben kell legyőzni, hanem olyan megvalósítható víziót kell eljuttatni a választókhoz, ami meggyőzi őket arról, hogy van esélyük javítani életkörülményeiken.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.