Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjújában így fogalmazott: "Ma a szülők meg vannak győződve róla, hogy ha a gyereknek van egy érettségije, minden ajtó nyitva áll előtte. Ez rossz beidegződés". Ez mondat rámutat a magyar oktatási rendszer visszáságaira és az emberek tanulással kapcsolatos hozzáállására. Ma már nem a papír, hanem a tudás, az alkalmazkodás és tanulás képessége kell a boldoguláshoz a munkaerőpiacon, sőt ezek a készségek az élet minden területén is egyre fontosabbak. Elég, ha arra gondolunk, hogy hogyan fejlődnek és változnak a mindennapi használati tárgyaink, például a telefonunk, a hűtőnk, vagy az, hogy hogyan foglalunk szállást. Pontosan ezért fel kell ismernünk, hogy miért káros a gimnáziumok elleni kommunikáció és az összeszerelő üzemekben gondolkodó oktatáspolitika, illetve az oktatás és a továbbtanulás támogatása mennyire segít visszaszorítani a populizmust.
Az idézett interjúban
Parragh László azt is mondja, hogy a diákokat inkább
a szakképzésbe kéne terelni a gimnáziumok helyett, mert „számtalan olyan szakgimnáziumot találni, ahol a diákok elhelyezkedési esélyei magasabbak, mint a 2,5-3-as átlagú gimnáziumok tanulóinak”. Ez akkor is hibás következtetés, ha csak az elhelyezkedési esélyeket nézzük. (Azon túl, hogy nem tudjuk, hogy melyik szakgimnáziumokról beszél, mert az korántsem lenne meglepő, hogy a hiányszakmákat oktató intézmények diákjainak magasak az elhelyezkedési esélyei. Konkrét adatok nélkül ez a mondata nem sokat mond.) Tisztán látszik, hogy a magasabb végzettségűek között magasabb a foglalkoztatottsági ráta és alacsonyabb a munkanélküliség. Ennél fogva jobban megéri felsőfokú végzettséget szerezni. Ide kapcsolódik még az a jelenség is, hogy a szakmunkások gyakran több pénzt keresnek, mint a diplomával rendelkező munkavállalók. Erről a hvg.hu-n jelent meg egy írás, ami arra mutat rá, hogy ez csak Nyugat-, és Közép-Magyarországon, és csak a szakmunkások egy kisebb részére igaz, valamint olyan dolgok állhatnak a hátterében, mint az elvándorlás okozta munkaerőhiány. Ráadásul a 4. ipari forradalomnak és a robotizációnak köszönhetően pont ezek a munkák szűnhetnek meg.
A Világgazdasági Fórum a jövő munkaerőpiacáról
készített jelentése szerint 2020-ra a három legfontosabb készség a probléma megoldás, a kritikai gondolkodás és a kreativitás lesznek. A legfontosabb 10 elvárás között szerepelnek olyan készségek is, mint a döntéshozás, vagy az érzelmi intelligencia. Ezen készségek elsajátítása ma még ritkán jár együtt az érettségi megszerzésével és a legtöbben csak egyetemen, vagy sokszor még ott sem találkoznak olyan jellegű feladatokkal, amelyek ezeket a készségeit fejlesztenék.
| ||
A Parragh László említette szülők saját tapasztalataikból indulnak ki, amikor az érettségi megszerzését elégnek gondolják, mert amikor ők voltak abban a helyzetben, akkor még elég is volt. Az eddigi generációk életében sokkal kevesebb volt a változás. Ha egyszer megtanultak valamit, elvégezték az iskolát, akkor az elég volt ahhoz, hogy biztonságban leéljék az életüket, komolyabb anyagi bizonytalanságok nélkül. Természetesen mindig is voltak olyan szakmák, hivatások, amelyekhez elengedhetetlen volt az élethosszig tartó tanulás, viszont ma már a technológia növekvő ütemű fejlődésének köszönhetően az élet minden területén folyamatos alkalmazkodásra, tanulásra van szükség, így az anyagi biztonság fenntartásához is. A Világgazdasági Fórum jelentése szerint a munkaerőpiac változásának legjelentősebb trendje a munka változó természete és a rugalmasságot igénylő munkakörök elterjedése. Ez az, ami bizonytalanságot és félelmet szül az emberekben, mert egyre gyakoribb, hogy
olyan problémákkal találják szembe magukat, amilyenekkel még soha
azelőtt, amelyekre nincsenek felkészülve, a megoldásukra felkészítve.
Ez átvezet a politikai szempontokhoz. A populizmus egyik legfontosabb mozgatórugója a félelem. Ennek kiváltója lehetnek a tőlünk eltérő kultúrájú emberek (menekültellenes kampányok Európa szerte), vagy pedig a félelem munkahelyünk elvesztésétől, például a robotizáció miatt. E félelem kevésbé jellemző a magasan képzett emberekre, akik könnyebben tudnak alkalmazkodni a folyamatosan megújuló kihívásokhoz. Erre engednek következtetni az elmúlt egy év választásai és a Brexitről szóló népszavazás tapasztalatai is. A populista, az emberek félelmeire, frusztrációira építő politikusok, mint Trump és Le Pen, valamint a „Leave” kampány esetében is a képzettség volt a legerősebb magyarázó tényező. Mind három esetben azt mutatták az adatok, hogy minél magasabb képzettségű volt valaki, annál kisebb valószínűséggel szavazott a populista jelöltekre, valamint a kilépésre (Brexit). A Brexit esetében ez a képlet annyival azért összetettebb, hogy a kilépésnek mindig is volt egy erős értelmiségi bázisa.
Ezért nagyon fontos, hogy a Vancouverben rendezett TED-konferencián levetített videó üzenetében Ferenc pápa meghirdette „az érzékenység forradalmát”. Érzékenység az, ha látsz a szemeddel, ha meghallgatsz másokat, ha figyelsz a gyermekekre, a szegényekre, azokra, akik félnek a jövőtől.” A fentiek alapján ez elengedhetetlen ahhoz, hogy kihúzzuk a populizmus méregfogát, mert az
pont az egyházfő említette
félelem. Félelem az idegentől, a létbizonytalanságtól, a jövőtől.
Ez részben az egyetemek és az akadémiai szféra feladata is, erről írt Michael Ignatieff a CEU rektora a Project Syndicate nevű oldalon, amit magyarul a hvg.hu közölt. Így a kormányzati oktatáspolitika egyik legfontosabb feladata lenne, hogy a közoktatásból kikerülő állampolgároknak olyan tudást biztosítson, amellyel képesek biztosítani maguk számára az anyagi biztonságot és, hogy ne keljen félniük a jövőtől.
