Soros György, a tüntetések és a politikai befolyásolás

  • Mikecz Dániel
  • 2016.11.17 12:11

Liberális szemmel – Republikon

A cél a hasonló kezdeményezések hiteltelenítése, jó szándékuk megkérdőjelezése.

Aki az M4-en követte vasárnap este a Magyarország–Andorra vb-selejtezőt, annak volt szerencséje újra megnéznie az Eb és az olimpia alatt megismert egyperces hírösszeállítást. A közszolgálati hírszerkesztők úgy kommentálták az amerikai elnökválasztás utáni tüntetéseket, hogy valójában Soros Györgyhöz köthető szervezetek és aktivistáik szervezik a Trump-ellenes megmozdulásokat. Más kormányközeli sajtóban is lehetett olvasni „Soros-katonákról”, és a Magyar Idők is írt arról, hogy a menekülteket segítő, nyitott határokat támogató No Borders szervezetet (amely valójában egy laza hálózat) Soros támogatja. Ez utóbbiról azt derítették ki a kormánypárti újságírók, hogy „az internetes oldalán kiemelt helyen reklámozta a Soros Györgyhöz köthető w2eu, azaz Welcome to Europe nevű szervezetet”. Arról már nem esett szó, hogy a w2eu konkrétan hogyan köthető Soros Györgyhöz. Nem tisztünk az újságírók helyett elvégezni a munkájukat, azaz a kapcsolatot igazolni vagy cáfolni, ennek a bejegyzésnek ugyanis nem Soros György tevékenysége a tárgya. A kérdés az, hogy milyen mértékben lehetséges a háttérből tüntetéseket szervezni, provokálni.

A társadalmi mozgalmak sohasem magukban léteznek, vannak ellenfeleik, szövetségeseik, és sokan semlegesen állnak a tüntetőkhöz. Természetes módon a leggyakrabban éppen azok a politikusok a mozgalom ellenfelei, akiket jobb belátásra, döntésük megváltoztatására kívánnak bírni, de akad példa arra is, hogy ellenmozgalmak lépjenek fel. Ugyanígy vannak szövetségeseik is a társadalmi mozgalmaknak. Ezek lehetnek politikai pártok, mint a zöld pártok az ökológiai mozgalmak esetében, vagy a konzervatív pártok az abortuszellenes mozgalmaknál. Egyes sajtótermékek is lehetnek szövetségesek, de egy mozgalom mellé állhatnak régebbi civil szervezetek is. A bőséges anyagi erőforrások révén könnyebb megszervezni tiltakozókampányokat, nyilvánosságot lehet teremteni az ügy számára. Egy-egy szervezet támogatásán keresztül a mozgalmi vezetők fizetést is kaphatnak, így több energiát szánhatnak a mozgalmi ügynek. Egy egész mozgalmat azonban nem lehet csupán pénzzel elindítani és életben tartani.

false

A Soros Györgyhöz kötött mozgósításokban valóban részt vehettek olyan civil szervezetek, amelyek támogatást kaptak az üzletember alapítványától. Ezek a szervezetek azonban jellemzően nem sok emberrel dolgoznak, ők magukban nem lennének elegendőek ahhoz, hogy sokaságot alkossanak egy tüntetésen. Az Egyesült Államokban korábban éppen a jobboldali Tea Party mozgalmat vádolták meg azzal, hogy valójában nem alulról szerveződik, hiszen a dúsgazdag Koch fivérek támogatták. Itthon a békemenet kapcsán merült fel, hogy vidékről busszal szállítják a tiltakozókat a megmozdulásokra. A kormány október 23-i központi megemlékezésén azonban a központi szervezés ellenére sem jelentek meg annyian, mint korábban a békemeneteken. A tömeg megszervezéséhez önmagában nem elegendő a buszoztatás, a békemenet valódi társadalmi támogatottsággal rendelkezett, akárcsak a Trump-ellenes tüntetések.

A kormánypárti sajtó részéről azonban nem azért kötik Soros Györgyhöz a menekültek melletti és a Trump-ellenes tüntetéseket, mert ne lennének tisztában a tiltakozások, mozgalmak megszerveződésének logikájával. Ez a narratíva valójában nem a tájékoztatást szolgálja, hanem egy olyan értelmezést kíván kialakítani, hogy a civil megmozdulásokat valójában a háttérből irányítják. A cél a hasonló kezdeményezések hiteltelenítése, jó szándékuk megkérdőjelezése és a kommunikációs felkészülés. Ha a jövőben szerveződik egy nagyszabású tüntetés, nem lesz nehéz találni olyan szervezetet, személyt, amely korábban már részt vett olyan programban, amelyet közvetlenül vagy közvetve Soros György alapítványa támogatott. Nem történhet meg az a kommunikációs lefagyás, ami a 2014-es netadós tüntetéseket követte: hiszen már „tudjuk”, hogy azt is Soros és a CIA szervezte.

Neked ajánljuk