Roma politikai részvétel

A jelenlegi botrányok pont a hiteles roma politikai részvétel lehetőségeit csökkentik.

Az Országos Roma Önkormányzat körül továbbra is folytatódnak a vizsgálatok: a vádak szerint pazarló és nepotista módon működött a szervezet. Múlt hét szombaton jelent meg Farkas Flórián interjúja a Magyar Időkben, amelyben a roma politikus szerint azért érik támadások őt és a Lungo Dromot, mert sikerült a cigányságot „egy saját közösségi érdekeit felismerő és azt képviselő, kikerülhetetlen politikai tényezővé szervezni”. A támadásokat persze nehezen lehet pusztán politikai indíttatásúnak tekinteni, hiszen nem csak ellenzéki politikusok veszik szájukra az ORÖ-t és Farkas Flóriánt, de az uniós támogatásokkal való visszaéléseket vizsgáló OLAF mellett a Fővárosi Főügyészség is vizsgálatot indított. Farkas szerint mindez azért történhetett meg, mert összeférhetetlenség miatt le kellett mondania az ORÖ elnöki tisztéről. Az említett interjúban Farkas Flórián arra is hivatkozik, hogy a belső feszültségek rosszat tesznek az egész cigányságnak. Valóban, az ilyen botrányok sokak számára igazolják előítéleteiket, meggyőzhetőbbek lesznek az ingadozók, és csökkentik a kisebbségi önkormányzatokba vetett bizalmat.

Függetlenül az ORÖ jelenlegi botrányaitól, a roma politikai részvétel, a hiteles érdekérvényesítés nélkülözhetetlen feltétele a nyomorból való kilábalásnak, a társadalmi integrációnak, a többségi társadalom és a cigányság közötti konfliktusok csökkentésének. A civil társadalom tekintetében nem tűnik úgy, hogy hiányos lenne a magyar cigányság érdekképviselete, hiszen nemcsak városokban, hanem falvakban is működnek a helyi ügyekkel, munkahelyteremtéssel, képzéssel foglalkozó roma civil szervezetek. A kisebbségi tevékenységet azonban nem nevesítik a civil szervezetek bejegyzésénél, így azok számáról konkrétumokat nehezen lehet tudni. Idén azonban komoly hátrány érte a roma civil szférát, hiszen több, jelentős múlttal és gazdag tapasztalattal rendelkező, roma vagy jelentős részt roma ügyekkel is foglalkozó civil szervezet szűnt meg, lehetetlenült el. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, a Roma Sajtóközpont és a Romaversitas is jórészt már csak kifutó programokkal foglalkoznak. Ezeknek a szervezeteknek az esetében a problémát elsősorban a finanszírozás egyoldalúsága jelentette, azaz rá voltak szorulva egyetlen donorra, forrásra, így annak megszűnésével veszélybe került a fennmaradásuk.

Ahogyan azt Dobos Balázs kutatása mutatja, roma politikai párt nem ért el jelentős választási eredményt, a roma politikusok nem etnikai pártok képviselőiként jutottak be az Országgyűlésbe. A 2014-es választásokon is már alkalmazott rendszer szerint a magukat kisebbségi választóként regisztrálók nemzetiségi listákra szavazhatnak. A nemzetiségi lista tekintetében azonban nem érvényesül a versengés, hiszen a kisebbségi önkormányzatok határozzák meg az összetételét. A roma választási részvétel kapcsán további problémát jelent a választási klientalizmus. A kiszolgáltatott helyzetben lévő szavazók gyakran azonnali előnyökre váltják szavazatukat, amely hosszú távon az adott választói csoport kárára válik. A különböző politikai erők ugyanis így nem érdekeltek a kiszolgáltatottak helyzetének javításában, inkább továbbra is függő helyzetben tartanák őket. A jelenlegi botrányok azonban éppen a hiteles roma politikai részvétel lehetőségeit csökkentik.

Ebben ugyanakkor nemcsak az érintett roma politikusoknak, de a mögöttük álló többségi politikai pártoknak is van felelősségük.