Szembeszélben tiltakozni

  • Mikecz Dániel
  • 2015. szeptember 18.

Liberális szemmel – Republikon

Lehet-e tüntetni más ellen is a menekültválság idején?

Albert Hirschman közkeletű elmélete szerint, ha egy közösség tagjai úgy érzékelik, hogy hibásan működik az a szervezet, aminek ők is részesei, akkor két választásuk van: az exit, azaz kilépnek a rendszerből, vagy a voice, azaz kifejezik nemtetszésüket. Így van ez a politikában is, kivonulhat a közéletből, a politikai közösségből, az országból az, akit sérelem ér, vagy felemeli a hangját, tehát tiltakozik. A tüntetések sikere azonban azon is múlik, hogy meghallja-e valaki a demonstrálók hangját. A mozgalmak ugyanis a nyilvánosságon keresztül keresnek támogatókat, gyűjtenek erőforrásokat, kommunikálnak a többi politikai szereplővel, más mozgalmakkal, hatóságokkal, ahogyan ők is a médián keresztül üzennek vissza. Az állam emberei nem hívják fel telefonon a mozgalmi vezetőket, amennyiben tájékoztatni akarják őket, hanem sajtótájékoztatót tartanak. A média az elsődleges közvetítő az egyes aktorok között. Nem véletlen, hogy a modern nyilvánosság megjelenésével egy időben, a civil társadalom kialakulásával jelentek meg a modern értelemben vett társadalmi mozgalmak.

false

Talán többek figyelmét elkerülte, de a menekültválság közepén is folytak tüntetések, nyáron többször is tüntettek a Quaestor-károsultak és a Corvinus Egyetem hallgatói, oktatói a budai karok elcsatolása ellen, azonban olyan erős a „zaj”, hogy kevésbé lehetett meghallani a hangjukat. A mozgalmak megjelenését a médiában ugyanis erősen befolyásolja a sajtó szelekciója. Jelenleg a menekültkérdésnek van hírértéke. A hírérték mutatja meg, hogy mennyire alkalmas a hír a figyelem felkeltésére, mivel ezzel lehet a példányszámot, illetve a nézettséget növelni. Egy hír annál értékesebb, minél ismertebb a történés alanya, minél súlyosabb következményekkel jár és minél szokatlanabb. Kulturális szempontból akkor jelentős az esemény, ha a szereplők, az esemény és a cselekmény ismert. Bár a sajtónak már nincs akkora hatalma a hírek szelektálásában, hiszen nagyon sok alternatív hírforrás áll rendelkezésre, a menekültkérdéssel minden szinten és minden csatornán szembesülhetünk. A nagy médiumokban, mint a kereskedelmi és a közszolgálati televízió és rádió, az országos napi és hetilapokban, az elektronikus gonzómédiában, a mikroblogokban, a civil szervezetek beszámolóiban és az egyéni megosztásokban is folyamatosan a menekültkérdésről van szó.

Fontos továbbá, hogy ebben a kérdésben mindenki véleményt nyilvánít. Barátok, ismerősök tiltják le egymást a menekültkérdés kapcsán a közösségi médiában, a közvélemény polarizálódása a 2002-es választásokat idézi. A hétköznapi kormány-ellenzék vitákon felül lehet emelkedni az egész politikai elit elutasításával, az „egyik kutya másik eb” stratégia azonban most hatástalan, ebben a konfliktusban nehezebb közömbösnek lenni.

false

Még az ilyen „hangzavarban” sem lehetetlen azonban hatásos tüntetést szervezni. Ha sikerül elég támogatót mozgósítani, sikeres lehet a tüntetés, hiszen ha már ezer fő megjelenik egy demonstráción, akkor arról biztosan beszámol a sajtó. A média figyelmét fel lehet még kelteni látványos tiltakozási elemekkel, performansszal. Ha a tüntetés erőszakos, vagy éppen csak jogellenes, az is növeli hírértékét. A velencei biennálén a kormány menekültpolitikája ellen tüntetők a magyar pavilon köré húztak szögesdrótot és a kormányzati plakátok angol fordítását mutatták be az ottani közönségnek. Az ilyen akcióknak ugyanakkor magasabb a költsége, ami nem feltétlenül pénzben nyilvánul meg, de több kreativitást, időt és szervezést igényel. Egy másik lehetőség az, ha a tiltakozók megpróbálnak a mindenkit foglalkoztató ügy farvizén némi nyilvánossághoz jutni. A menekültkérdés kapcsán kritizálható a kormány más irányú szakpolitikája is.

Nincs azonban minden esetben szükség a nagy médiumok figyelmére ahhoz, hogy sikereket érjen el a tiltakozó. Ha közvetlenül a saját közösségünkhöz címezzük az üzenetet, és sikerül őket meggyőzni az ellenállás helyességéről, az később sikerre viheti az ügyet. A Corvinus Egyetem szenátusa végül fölényes többséggel elítélte a budai karok elcsatolását, így teljes összhang mutatkozott meg az egyetemi vezetés és a tüntető hallgatók, oktatók között. Érdemes tehát hangzavarban, szembeszélben is hangot adni igazunknak, jogos sérelmeinknek.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.