„Készüljél fölfelé!” – mármint a választásra. A testület önfeloszlatása óta néhányan így köszöntik egymást a Bükk hegység és a Tisza-tó között félúton, Mezőkövesdtől 8, Egertől 30 km-re, a Matyóföld közepén fekvő Szentistvánon. A 2400 lelkes nagyközségben a július 9-re kiírt időközi választás kampánya ugyan csak egy jó hónap múlva indul, a település mégis fölbolydult. A képviselő-testület hét tagjából öten április 6-án megszavazták a feloszlást. „Amióta megpuccsolták Pusztai-Csató Adrienn polgármestert, nem mehetek szabadon mindenfele a faluban, mert az egyik sarkon a puccsisták támogatója lakik, a másik sarkon meg olyan asszony, aki síppal járta az utcát, amikor az Adriennt felállították a polgármesteri székből” – borul ki B.-né Erzsike. Azt mondják, Szentistván mindig is inkább balra húzott, a szocialista Ördög Jakab négy cikluson át vezette a falut. Az MSZP 2010-es mélyrepülése azonban magával sodorta őt is, helyére az addigi alpolgármester, Koncz József került fideszes támogatással. Az új vezető azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és bár az ő idejében több fejlesztés is történt, nem tudott rendet tartani a településen: Szentistvánt a kiemelten veszélyeztetett települések közé sorolta a rendőrség, ahol szükséges a 24 órás járőrszolgálat.
Rosszul viselkedik
Amikor 2014-ben, a választási év nyarán már a polgármester házát is kirabolták, a szentistváni Jobbik elérkezettnek látta az időt, hogy az éves közmeghallgatásra meghívja Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármestert. Orosz fel is ajánlotta segítségét a rend és nyugalom helyreállításában. Az indulatos felszólalásokkal tarkított közmeghallgatáson bár több helyi lakos is kijelentette, hogy „kora este már nem mer utcára menni a zaklatások miatt, és miközben a kertkaput nyitja, már ki is rabolták a házát”, az önkormányzati dolgozókat pedig a munkahelyükön fenyegetik durván, mégsem kértek az érpataki modellből. A faluban mindenki tisztában van azzal, hogy a bűntettek egy jól behatárolt kis csoporthoz köthetők és nem általában „a” cigányokhoz, ezért „nem is akartunk Szentistvánból egy újabb Gyöngyöspatát”.
A helyiek a 2014. őszi önkormányzati választáson inkább egységesen beálltak a jogi és rendvédelmi egyetemet végzett Pusztai-Csató Adrienn, a település addigi jegyzője mögé. Pusztai-Csató függetlenként, a szocialista és jobbikos szavazók támogatásával nyert, nem is akárhogyan: csaknem 80 százalékos részvétel mellett a szavazatok közel kétharmadát szerezte meg.
A volt polgármester nem tagadja, hogy korábban eltökélt Fidesz-szimpatizáns volt. „Anyukám Mezőkövesden óriási kampányaktivista volt a Fidesz mellett” – mondja, sőt azt is elárulja: ma is álmodik arról, hogy találkozik Orbán Viktorral, és elmondja neki, nem látja az elvhűséget, ezért ábrándult ki a Fideszből. Ezen túl is van oka a keserűségre: Szentistván két és fél éve nem jut uniós pályázati pénzhez, minden erőfeszítés ellenére csupán a templommal szemközti kerítést sikerült telepingálni nevető rózsamintával (a matyó falu jellegzetes hímzésmintája ez). De a pénzt erre sem ő, hanem egy kormánykörökben befolyásos földije szerezte a Magyar Művészeti Alaptól.
„A faluban az asszonyoknak és a képzetlen munkaerőnek volna leginkább szüksége munkahelyre, ezért bérbe adtunk egy cégnek önkormányzati területet, hogy pályázzon gyümölcsaszaló üzemre. Aztán a miskolci Nord Tender pályázatíró Kft. értesítette a céget, hogy nem Szentistvánra jön a pályázati pénz” – meséli a polgármester, aki többször járt pályázati ügyben a Nord Tendernél, de mindig elutasították. A Nord Tender tulajdonosa Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a B.-A.-Z. megyei iparkamara elnöke. Pusztai-Csató nem talál magyarázatot arra, hogy hátrányos helyzetű térségként miért nem segítették őket az aszalóüzem beindításában. A testület feloszlását megszavazó nyilvános ülésen Koncz Attiláné Tanner Zsuzsanna alpolgármester azonban azt mondta, hogy Tállai András parlamenti és adóügyekért felelős államtitkár, egyben a térség országgyűlési képviselője „Pusztai-Csató polgármester viselkedése miatt” nem támogatja Szentistvánt.
2017-ben Magyarországon tehát döntő érv egy települési képviselő-testület feloszlatásakor, hogy a polgármester szimpatikus vagy sem a térségi kiskirálynak.
Kinek, mit, mennyit
Szentistván rendezett, tiszta falu. A művelődési házban rengeteg a program, ottjártunkkor Kovács Ildikó helyi szobrászművész kiállítását nyitotta meg a felállított polgármester. Két hagyományőrző csoport és egy matyó manufaktúra működik, óvoda, nyolcosztályos iskola, orvosi rendelő, civil ház, pékség, ABC, négy fodrász, cukrászda, presszó szolgálja az itt élőket. Az első lakásukat Szentistvánban vásárló fiatalokat 600 ezer forintos letelepedési támogatásban részesíti az önkormányzat, és egy idevalósi holland ingatlanügynök sorra hozza a nyugdíjasokat a Benelux államokból; vagy 50 ingatlan van külföldi kézben, többen életvitelszerűen itt laknak. Szentistván zsákfalu, de a Szentistváni Mezőgazdasági Zrt.-re átkeresztelt korábbi termelőszövetkezet még mindig 200 embernek biztosít helyben munkalehetőséget. Szentistvánon 5-8 millió forint között takaros családi házakat lehet vásárolni, viszont az alacsony fizetések és a drága közlekedés miatt alig néhányan járnak be Egerbe vagy Miskolcra dolgozni.
„Mindig mondom, hogy én egy európai színvonalú falut akarok csinálni Szentistvánból, akár akarjátok, akár nem – mutat körbe Pusztai-Csató Adrienn, amikor egy kis tóhoz érünk, amelyet szimpatizánsai a neve után Csa-tónak, míg politikai ellenfelei Csa-tócsának neveznek. Felidézi, hogy a 2014-es önkormányzati választás előtt felkereste Tállai Andrást, hogy némi támogatást remélve kikérje a véleményét az indulásáról. „Akkor azt a választ kaptam, hogy megtehetem, ez állampolgári jogom. Ha megmondja, hogy »ne induljon, mert halál fia«, meg nem mertem volna tenni” – emlékezik vissza Adrienn arra az időre, amikor még az egykori szocialista polgármester és a Jobbik is vállvetve biztosították támogatásukról, noha Csató mindig is hangoztatta: keresztény-konzervatív értékrendűnek, ugyanakkor politikai hontalannak vallja magát.
Aztán idén március 15-én zászlót bontott a Gémesi György vezette, magát jobbközépre pozicionáló Új Kezdet, s megkereste a szentistváni polgármestert is. Az Új Kezdet tagjai jelentős számban kistelepülési polgármesterek, akik erőteljesen bírálják a kormánypárt kistelepülési politikáját, többek között a pályázati lehetőségek szűkösségét és irányítottságát. Köteles László, Komlóska polgármestere így ír erről Facebook-oldalán: „Nagy problémának tartom, hogy a becsületes polgármesterek, mivel nem partnerek a korrupciós üzletekben, alig jutnak támogatáshoz, mivel aki a pénzt adja, annak elvárásai vannak arról, hogy ki írhatja meg a pályázatot, ki folytathatja le a közbeszerzést, ki végezheti el a kivitelezést.”
A szentistváni testületnek kezdetben nem volt kifogása a polgármester új pártjával szemben, sőt a képviselők is szimpatikusnak találhatták, hogy az Új Kezdet egyik fontos célja a kistelepülések megvédése. Ezért is érte Pusztai-Csatót derült égből villámcsapásként, amikor a képviselők váratlanul kihátráltak mögüle. Mivel nincs fideszes képviselő, arra gyanakszik, hogy az időközi választást akarják fölhasználni e helyzet megváltoztatására. Ő az Új Kezdet színeiben indul, és nem lepődne meg, ha helyben Fidesz–MSZP–Jobbik-nagykoalíció alakulna ellene.
Ördög Jakab határozottan állítja, ő nem a polgármester Új Kezdet-tagsága miatt fordult szembe Pusztai-Csatóval, hanem azért, mert nagyot csalódott benne. Azt a róla terjesztett pletykát pedig egyenesen nevetségesnek tartja, hogy „bizonyos összegért” a Fidesz érdekében „odateszi 200 szentistváni nyugdíjas szavazatát” a közösen kiválasztott jelölt mögé.
Zsuzsi vagyok, nem hülye
Az április 20-i ülésen többen is beolvastak a polgármesternek. Koncz Attiláné Tanner Zsuzsanna alpolgármester például azt vetette a szemére, hogy majdnem sikerült rábeszélnie, hogy ő induljon az országgyűlési választásokon Tállai Andrással szemben az Új Kezdet színeiben. Az alpolgármester így fogalmazott: „Zsuzsi vagyok, nem hülye (…) képes lettél volna engem és a családomat tönkretenni?” Pénzügyekről is szó esett, természetesen. A szentistváni képviselők kellemes havi juttatásban részesítik magukat. Például a pénzügyi bizottság elnöke bruttó 150 ezer forint, a testületi tagok bruttó 80 forint tiszteletdíjat kapnak havonta. Ördög áprilisban többek között azt sérelmezte, hogy miután Pusztai-Csató arra kérte a képviselőket, mondjanak le a falusi viszonylatban kiemelkedően magas tiszteletdíjuk egy részéről – amit megtettek –, a polgármester egy forintot sem ajánlott fel a karácsonyi díszkivilágításra.
Ördög polgármestersége idején indult az úgynevezett Ökotám szennyvízberuházás, amelyben a részt vevő települések szerződést kötöttek a finanszírozásban segítő Ökotám Alapítvánnyal, és a lakók víziközmű-társulatot alapítottak. A társulat vette fel a hitelt és a magánszemélyek lakás-takarékpénztári szerződést kötöttek, így végül a beruházások minimális lakossági önerővel valósultak meg. A szentistváni programban részt vevő négy település vállalta, hogy ha nem tudják visszafizetni 2018. január 31-ig a felvett hitelt, akkor a települések készfizető kezesként felelnek a saját vagyonukkal.
Pusztai-Csató képtelenségnek tartja, hogy nem láthat bele az alapítvány pénzügyi folyamataiba, hiszen a falu első embereként ő felel a durván másfél milliárdos hitel visszafizetéséért úgy, hogy a beruházás idején még nem is élt a faluban. „Annyit tudok, hogy az Ökotám-program miatt már több polgármester és képviselő került bíróság elé” – mondja. Ördög Jakab, aki polgármesterként vitte végig a helyi szennyvízberuházást és jelenleg a Szemege Víziközmű Társulat elnökeként intézi a pénzügyi feladatokat, magabiztosan állítja: felesleges az aggodalom, a hitel időben vissza lesz fizetve.
Mint a nagypolitikában
A „mindenki mindenki ellen hangulat” miatt a hivatal három pénzügyi dolgozója felmondott, köztük a gazdálkodási főelőadó is. Ördög Jakab és Barta Szilárd jobbikos képviselő a felmondási idejét töltő gazdálkodási főelőadóval közösen a húsvét utáni kedden reggel hétkor bement a hivatalba. Ördög szerint azért ilyen korán (fél órával a munkaidő kezdete előtt), mert meg akarta tudni, kit bíztak meg a hivatalban az ő figyelésével. A jobbikos képviselő pedig kíváncsi volt két reprezentációs számlára, amelyeket meg is találtak, és ő le is fénymásolt. Ördög ebben nem vett részt, ő elsősorban a hivatalba érkező nődolgozókat akarta kölnivel meglocsolni. Pusztai-Csató ezek után belső vizsgálatot rendelt el, amelynek során kiderült, hogy egyes iratok hiányoznak a dokumentációból. Szerinte Ördög nem tudja elviselni, hogy nem irányíthatja őt. Valóban, Ördög a feloszlás után így nyilatkozott: „Ahogy a csúcsra segítettelek, ugyanúgy le is tudlak taszítani.”
Április 28-án Tállai András NAV-elnök és országgyűlési képviselő sajtótájékoztatót tartott Szentistvánon, ahol elmondta, hogy a település rossz irányba megy, mert például „megszűnt a matyó lakodalmas, nincs erő, aki megszervezze (…), és megszűnt a futballcsapat, tehát közösségek és értékek tűntek el”. Az országgyűlési képviselő nemigen tapasztalta, hogy „lett volna Szentistvánon fejlesztési, bővítési igény, ami fölhívja a kormányzat figyelmét”.
Valószínűleg véletlen egybeesés, de azért rögzítjük: Pusztai-Csató Adrienn, aki csendestárs egy helyi cégben, arról tájékoztatta lapunkat, hogy a társaságnak a napokban pénzügyi ellenőrzést írt elő a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
