„Az alapjog érvényesülését korlátozó helytelen gyakorlat nem lehet megfelelő indoka annak, hogy az Alkotmánybíróság a békés gyülekezéshez való jog korlátozására kötelezze a jogalkotót.” Ezt Stumpf István alkotmánybíró írta a testület múlt heti határozatához csatolt különvéleményében. A tizenegy tagú tanácsból az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt az egyetlen, aki érdemben ellenezte a tüntetések előzetes betiltásának megágyazó felhívást.
Múlt kedden és csütörtökön az AB két döntésében is kimondta, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértést követett el, amikor nem szabályozta a gyülekezési jog és más alapjogok „konfliktusának” feloldási szempontjait. A konkrét ügyekben devizahiteles és szélsőjobboldali szervezetek képviselői fordultak az AB-hez, mivel korábban a rendőrség és a bíróság több helyen is megtiltotta demonstrációikat. Az összesen öt helyszínből az AB csak egy esetben látta úgy, hogy a hatósági tiltás sértette a panaszosok jogait. Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi programvezetője szerint az AB két napon belül meghozott két döntése egymásnak és a korábbi alkotmánybírósági gyakorlatnak is ellentmond. (Az ügyben a TASZ látta el a devizahiteles panaszos jogi képviseletét.)
Trócsányi László igazságügyi és Pintér Sándor belügyminiszter közös sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy a kormány év végéig új gyülekezési törvényt terjeszt a ház elé. Az AB iránymutatásából nem nagyon következhet más, mint a tüntetések előzetes betiltásának könnyítése.
Ugyanakkor jogvédők és ellenzéki pártok is aggályosnak tartják, hogy az új szabályozást kiváltó egyik esetben Orbán Viktor Cinege utcai háza elé terveztek megmozdulást a hitelkárosultak. S a részletekben már a szakértők között sem teljes az egyetértés. Míg Hegyi Szabolcs megfelelőnek gondolja a jelenlegi törvényt, M. Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság rendészeti programvezetője lehetővé tenné a nyilvánvalóan jogellenes céllal szervezett tüntetések előzetes tiltását. Persze a civil szervezeteknek valószínűleg nem osztanak lapot az új törvény előkészítésénél, a kormány egyelőre csak a frakcióval rendelkező pártokat és a tudomány képviselőit hívta egyeztetésre.
A döntések
Az AB elé kerülő első, 2014 decemberében indult ügyben a devizahitelesek képviselői jelentettek be vonulásos tüntetést. A rendőrség három helyszínen, a Kúria épülete, a miniszterelnök, valamint Csányi Sándor OTP-elnök háza előtt megtiltotta a gyülekezést, annak ellenére, hogy a szervezők hajlandók lettek volna 30-ról 10 percre csökkenteni a megmozdulások hosszát, a gyülekezés célját pedig „nyomásgyakorlásról” figyelemfelhívásra módosították. A tiltó végzéseket a bíróság helybenhagyta.
A Kúria előtti akció elkaszálásának hivatkozási alapja az volt, hogy a gyülekezési törvény szerint a rendőrség megtilthatja a gyülekezést, ha az súlyosan veszélyeztetné „a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését”. A miniszterelnök és Csányi lakókörnyezetének védelmében már csavarosabb érveléshez nyúlt a rendőrség. Azt írták, a kertvárosba tervezett demonstrációk sértenék a családi és magánélethez fűződő jogot, mivel a demonstrálók belátnának a kertekbe, a szomszédok nem tudnának kitérni a szónoklatok elől, ráadásul az „iskolából hazafelé tartó gyerekekben félelmet kelthet” a devizahitelesek látványa.
Határozatának indoklásában az AB maga sem vitatta, hogy a hatóságok nem a kellő gondossággal jártak el, amikor pusztán a Kúria elnökhelyettesének nyilatkozatára alapozva feltételezték, hogy a 10 perces mini tüntetés súlyos zavart okozna a bíróság működésében. Azt is elismerték az alkotmánybírák, hogy a rendőrség és a bíróság a magánélet védelmében túllépett a gyülekezési törvény biztosította kereteken, hiszen a hatályos szabályozás szerint „mások jogainak vagy szabadságának” érdekében csak feloszlatni lehet egy demonstrációt, előzetesen megtiltani nem. Ennek ellenére nem semmisítették meg a bírói ítéleteket, mert úgy találták, a felvonulás egyéb, engedélyezett helyszínein a devizahitelesek kellő mértékben élhettek gyülekezési jogukkal. (Értelemszerűen másfél év elteltével az utólagos alkotmánybírósági jóvátételnek csak elvi jelentősége lenne.)
Az AB többsége továbbá arra is rámutatott, hogy a bíróság helyesen ismerte fel a gyülekezéshez és a magánélethez való jog közötti alapjogi összeütközést, de ennek feloldásához a gyülekezési törvény nem adott elég támpontot. Itt érzékelt a testület mulasztásos alkotmánysértést, és felhívta az Országgyűlést, hogy legkésőbb december 31-ig változtasson a jogszabályon.
A második AB-döntés 2014-es és 2015-ös becsület napi rendezvények megtiltásáról szól. A Magyar Hajnal Mozgalom és egy – a határozat indoklásában meg nem nevezett – szélsőjobboldali csoport megemlékezéseit tiltotta be a rendőrség arra hivatkozva, hogy azok „mások emberi méltóságát sérthetik, megbontva ezzel a személyiségi jogok egyenlegének rendszerét”. A bíróság a tiltó végzéseket helybenhagyta, kiemelve, hogy a rendezvényeken fennállt a „szélsőjobboldali vagy náci eszmék terjesztésének veszélye”. Érdekesség, hogy a szervezők 2015-ben nem is becsület napi megemlékezést, hanem Vlagyimir Putyin melletti szimpátiatüntetést jelentettek be, a rendőrség a meghirdetett rendezvény időpontjából és a bejelentő személyéből következtetett a rendezvény valós céljára, s ehhez titkosszolgálati információkat is felhasznált.
Az AB többsége úgy látta, hogy 2014-ben a bíróság alkotmánysértő módon járt el: mások jogainak feltételezett sérelmére hivatkozva nem lehetett volna előzetesen megtiltani a felvonulást, hiszen az nem tiltási, csupán oszlatási ok. A 2015-ös verdiktet ugyanakkor jóváhagyták az alkotmánybírák, mert bizonyítottnak látták, hogy a bejelentő visszaélt gyülekezési jogával, amikor a rendezvény valós tartalmát elfedte a hatóságok elől. Az AB ebben az ügyben is mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, de itt már a magánszférához fűződő jognál tágabb összefüggésben, lényegében a gyülekezési jog és bármely más alapjog összeütközésének feloldási mechanizmusait hiányolta a törvényből. Arra is rámutattak, hogy a törvényben nem elég pontosak a „békés gyülekezés”, a „fegyveresen vagy felfegyverkezve” megjelenés definíciói.
A dilemma
Való igaz, hogy az 1989-es gyülekezési törvény szűkre szabja a tüntetések betiltásának lehetőségét. A népképviseleti vagy bírósági szervek súlyos veszélyeztetése mellett még akkor van mozgástere a rendőrségnek, ha a közlekedést csak a demonstráció bejelentett útvonalán lehet biztosítani.
A már megkezdett tüntetés feloszlatható, ha mások jogait vagy szabadságát sérti, bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást valósít meg, s ha a résztvevők fegyveresen vagy felfegyverkezve jelennek meg.
Az AB előtt fekvő esetek közül a Kúria előtti megmozdulás betiltása a legtisztább, hiszen a bíróságok védelmére hivatkozva a jelenlegi törvény is lehetőséget ad az előzetes tiltásra. Ám Hegyi Szabolcs szerint a „súlyos veszélyeztetés” bizonyításához nyilvánvalóan nem elég a bíróság vezetőinek véleményét figyelembe venni, ennek a precedensnek a követése tökéletesen ellehetetlenítené a bíróságokkal szembeni véleménynyilvánítást. Ráadásul az AB egy tavalyi döntésében a mostanival éppen ellentétes álláspontra helyezkedett, így rövid távon feltétlenül bizonytalanság várható a jogalkalmazásban.
A miniszterelnök háza elé tervezett megmozdulás és a neonáci felvonulások betiltásában az a közös, hogy a rendőrség olyan okra hivatkozva tiltott, ami a jelenlegi szabályozás szerint csak oszlatásra adna felhatalmazást. Persze ezek az esetek sem előzmény nélküliek: a Cinege utcában korábban is több tüntetést tiltott be a rendőrség (igaz, eddig nem a magánélet védelmével érvelt, hanem azzal, hogy a TEK lezárta a területet), 2013-ban a Nemzeti Érzelmű Motorosok Adj gázt! című felvonulását nem engedélyezték a hatóságok (miután Orbán nemes egyszerűséggel utasításba adta Pintér Sándornak, hogy akadályozza meg a motorosok rendezvényét). Mindkét ügyben arról van tehát szó, hogy a rendőrség egy még be nem következett, vélelmezett jogsértésre hivatkozva gátolta meg a gyülekezés megkezdését.
Az oszlatás és a betiltás között nem lényegtelen a különbség. Az AB-döntés indoklása is kiemeli, hogy az előzetes tiltás a gyülekezési jog legsúlyosabb korlátozása, hiszen így lehetőség sem nyílik az üzenet kinyilvánítására. Azt sem nehéz belátni, hogy a rendőrség és a kormányzó politikai erő számára is sokkal kényelmesebb a nyilvánosságban szinte érzékelhetetlen tiltás, mint a nagy médiavisszhangot és felháborodást kiváltó oszlatás eszközéhez nyúlni. Ha a mai oszlatási okok a jövőben tiltási okokká válnának, feltételezhetően jóval több tüntetést gáncsolna el a hatalom.
Mi lesz?
Orbán Viktor személyes érintettsége mellett az AB-döntésre az is rossz fényt vet, hogy tudható: a Fidesz eddig is gondolkodott a gyülekezési törvény átírásán. Gulyás Gergely képviselő még 2014 decemberében beszélt erről egy interjúban (a kiváltó ok akkor „Tuaregék” Kossuth téri, maratoni demonstrációja volt). Hegyi Szabolcs szerint aggasztó, hogy a kormány sajtótájékoztatója alapján az új szabályozás hangsúlyosan megjeleníti majd a rendőrség kényelmi szempontjait. Az sem a visszafogottság jele, hogy módosítás helyett teljesen új törvényről beszélnek kormányoldalon.
Ugyanakkor technikai vagy eljárásjogi módosításokat a TASZ is üdvözölne. Például kötelezően és törvényi szinten elő lehetne írni a rendőrségnek, hogy egyeztessen a bejelentővel, ne csak akkor, ha be akarja tiltani a rendezvényt, hanem akkor is, ha úgy látja, a tüntetésen esetleg bűncselekmény valósulhat meg. Hegyi azt valószínűsíti, hogy az AB-döntést széles körű felhatalmazásként értelmezi majd a kormányzat, „és mindent megcsinál, amit eddig is szeretett volna, csak nem mert”.
Szinte bizonyosnak tűnik, hogy az eddigi oszlatási okokat az új törvény előzetes tiltási okokká emeli, ami nemcsak a szélsőséges eszmék terjesztésének, de a látványos kormányellenes megmozdulásoknak is gátat vethet. Elgondolkodtató, hogy az AB indoklása szerint „a fair balance elvével csak kivételes esetben egyeztethető össze, ha a gyülekezni kívánók véleményük kifejtését azáltal kívánják megvalósítani, hogy a gyülekezés kizárólagos helyszínéül a közéleti szereplő magánlakásának környékét jelölik meg”.
A beharangozott ötpárti egyeztetésre információink szerint még egyik frakció sem kapott meghívót. A lapunknak küldött válaszokból úgy tűnik, a Jobbik és az LMP hajlana a részvételre (bár a módosítás szükségességével és irányával nem igazán értenek egyet), a többi párt vagy nem döntött még, vagy magát a felvetést is elfogadhatatlannak tartja (persze a frakcióval sem rendelkező kisebb alakulatokat vélhetően úgysem hallgatná meg a Fidesz).
A gyülekezési törvényt az új Alaptörvény kivette a kétharmados törvények köréből, a kormánynak így nem feltétlenül lesz szüksége az ellenzékre. Az AB mostani döntései azért is aggasztók, mert ha a kormány végül egyszerű többséggel oldja meg a gyülekezési jog korlátozását, az alkotmánybírák aligha állnak útjába.
