5 film, 5 beszélgetés György Péterrel

  • 2012. szeptember 27.

Snoblesse

Vissza a Kádár-korba: az ismert esztéta a kései hatvanas évek filmjeivel szemlélteti az ideológiával terhes időket.


György Péter a Kádár-kort veszi szemügyre – a kiindulási pontokat ezúttal az „átkosban” készült filmek jelentik, melyek közül (volt pár ilyen) a közismert esztéta a hatvanas évek második feléből (és a hetvenes évek legelejéről) válogatott össze ötöt. Olyan filmeket, melyek – György Péter elmondása szerint – bár az államszocializmus világában készültek, a politika és ideológia által mélyen átjárt múltban, de készítőik igyekeztek a mindennapi életről szólni. A mindennapi élet az öt alkalmas sorozat első filmjében, a Harlekin és szerelmese című, 1966-os Fehér Imre-opusban bikinis lányok és magabiztosan vitorlázó fiúk, de mindenekelőtt Sáfár Anikó és Bujtor István képében jelentkezik. A magabiztos vitorlázást az élet (vagyis a forgatókönyvíró Bertha Bulcsu) egy hirtelen viharral és egy háborús bombával akasztja meg: a vihar kitör, a vitorlás horgonya pedig a Balaton fenekén tanyázó háborús bombába akad. A havonta egyszer jelentkező sorozatban Bacsó Péter, Kovács András, Kardos Ferenc és Gazdag Gyula egy-egy filmje várható.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.