A Bernhardi-ügy

  • 2017. március 8.

Snoblesse

Schnitzlert játszik az Örkény.
false

Arthur Schnitzlert szeretik is, meg nem is a pesti színházak, most épp a szolid szeretet korszakát éljük, mert a nemrég bemutatott és nemrég levett Anatol és a nők (Radnóti Színház) után újabb Schnitzler-darab került terítékre. Ezúttal az Örkény választott magának egy hajdan betiltott Schnitzlert, A Bernhardi-ügyet: a bécsi Erzsébet Klinikán anélkül hal meg egy lány, hogy megkaphatná az utolsó kenetet – ebből lesz aztán a botrány, a zsidózásig fajuló, monarchikus adok-kapok, melyben mindenki részt vesz minisztertől lefelé. A darab 1912-es, de Ascher Tamás rendező alighanem számos áthallási lehetőséget talált a Kertész Imre által lefordított szövegben. Az Örkény társulatának színe-java beleállt a szecessziós társadalomkritikába: Mácsai Pál, Gálffi László, Für Anikó, Znamenák István, Csuja Imre, Nagy Zsolt, Polgár Csaba, Epres Attila, Takács Nóra Diána, Vajda Milán, Debreczeny Csaba, Máthé Zsolt és Bíró Krisztina is feltűnik az Erzsébet Klinikán és környékén.

Bemelegítésképp tessék egymás után háromszor hangosan kiejteni a darabban szereplő, végzős orvostanhallgató – Hochroitzpointner!!! nevét!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.