A Bernhardi-ügy

  • 2017. március 8.

Snoblesse

Schnitzlert játszik az Örkény.
false

Arthur Schnitzlert szeretik is, meg nem is a pesti színházak, most épp a szolid szeretet korszakát éljük, mert a nemrég bemutatott és nemrég levett Anatol és a nők (Radnóti Színház) után újabb Schnitzler-darab került terítékre. Ezúttal az Örkény választott magának egy hajdan betiltott Schnitzlert, A Bernhardi-ügyet: a bécsi Erzsébet Klinikán anélkül hal meg egy lány, hogy megkaphatná az utolsó kenetet – ebből lesz aztán a botrány, a zsidózásig fajuló, monarchikus adok-kapok, melyben mindenki részt vesz minisztertől lefelé. A darab 1912-es, de Ascher Tamás rendező alighanem számos áthallási lehetőséget talált a Kertész Imre által lefordított szövegben. Az Örkény társulatának színe-java beleállt a szecessziós társadalomkritikába: Mácsai Pál, Gálffi László, Für Anikó, Znamenák István, Csuja Imre, Nagy Zsolt, Polgár Csaba, Epres Attila, Takács Nóra Diána, Vajda Milán, Debreczeny Csaba, Máthé Zsolt és Bíró Krisztina is feltűnik az Erzsébet Klinikán és környékén.

Bemelegítésképp tessék egymás után háromszor hangosan kiejteni a darabban szereplő, végzős orvostanhallgató – Hochroitzpointner!!! nevét!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.