A Bernhardi-ügy

  • 2017. március 8.

Snoblesse

Schnitzlert játszik az Örkény.
false

Arthur Schnitzlert szeretik is, meg nem is a pesti színházak, most épp a szolid szeretet korszakát éljük, mert a nemrég bemutatott és nemrég levett Anatol és a nők (Radnóti Színház) után újabb Schnitzler-darab került terítékre. Ezúttal az Örkény választott magának egy hajdan betiltott Schnitzlert, A Bernhardi-ügyet: a bécsi Erzsébet Klinikán anélkül hal meg egy lány, hogy megkaphatná az utolsó kenetet – ebből lesz aztán a botrány, a zsidózásig fajuló, monarchikus adok-kapok, melyben mindenki részt vesz minisztertől lefelé. A darab 1912-es, de Ascher Tamás rendező alighanem számos áthallási lehetőséget talált a Kertész Imre által lefordított szövegben. Az Örkény társulatának színe-java beleállt a szecessziós társadalomkritikába: Mácsai Pál, Gálffi László, Für Anikó, Znamenák István, Csuja Imre, Nagy Zsolt, Polgár Csaba, Epres Attila, Takács Nóra Diána, Vajda Milán, Debreczeny Csaba, Máthé Zsolt és Bíró Krisztina is feltűnik az Erzsébet Klinikán és környékén.

Bemelegítésképp tessék egymás után háromszor hangosan kiejteni a darabban szereplő, végzős orvostanhallgató – Hochroitzpointner!!! nevét!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.