Lubitsch előtt szabadon

  • 2017. március 8.

Snoblesse

Egy könnyed klasszikus: Illatszertár Stohllal, Kernnel.
false

Ez ám az igazi hungarikum! László Miklós 1937-es színdarabjából nem is egy, hanem két világhírű film is készült: Ernst Lubitsch Saroküzlete James Stewarttal és Margaret Sullavannel, illetve Nora Ephron filmje, A szerelem hullámhosszán Meg Ryannel és Tom Hanksszel ugyancsak László Miklós békebeli szerelmes vígjátékát vette alapul, de született közkedvelt magyar tévéjáték is az időtlen, de távolról sem idétlen alapanyagból. A Centrál Színház előadása kapcsán kritikusunk így írt az előzményekről:

false

„László Miklós 1937-es patentje kétségkívül jó és tartósan üzembiztos, s erről korántsem csupán a színház előcsarnokába előzékenyen kihelyezett Illatszertár-történeti áttekintés (benne több hollywoodi film adataival) győzi meg a közönséget, de az előadás egésze is. Jóféle, humoros-szentimentális darab ugyanis az Illatszertár, amely hálás szerepek egész sorát kínálja a színészek számára, s a cím dacára jó esetben ráadásul még némi kis életszag is megütheti a néző orrát.

false

A darabot 1937-ben itt, a Révay utcában mutatták be, az akkor a Vígszínház kamaraszínpadául szolgáló játszóhelyen. S mintha épp a Vígszínházat idézné most a színpadot ironikus idézőjel gyanánt körülfogó aranycirádás keret is (díszlet: Horesnyi Balázs), amely között-alatt amúgy minden díszletelem az illúzióteremtés szándékát szolgálja, egészen a boltajtó nyílásában feltűnő utcarészletig.”

false

A centrálos verzióban Pokorny Lia, Stohl András és Kern András játsszák a főszerepeket. (Képünkön az 1987-es tévéjáték, ugyancsak Kernnel a főszerepben.)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.