Ez ám az igazi hungarikum! László Miklós 1937-es színdarabjából nem is egy, hanem két világhírű film is készült: Ernst Lubitsch Saroküzlete James Stewarttal és Margaret Sullavannel, illetve Nora Ephron filmje, A szerelem hullámhosszán Meg Ryannel és Tom Hanksszel ugyancsak László Miklós békebeli szerelmes vígjátékát vette alapul, de született közkedvelt magyar tévéjáték is az időtlen, de távolról sem idétlen alapanyagból. A Centrál Színház előadása kapcsán kritikusunk így írt az előzményekről:
„László Miklós 1937-es patentje kétségkívül jó és tartósan üzembiztos, s erről korántsem csupán a színház előcsarnokába előzékenyen kihelyezett Illatszertár-történeti áttekintés (benne több hollywoodi film adataival) győzi meg a közönséget, de az előadás egésze is. Jóféle, humoros-szentimentális darab ugyanis az Illatszertár, amely hálás szerepek egész sorát kínálja a színészek számára, s a cím dacára jó esetben ráadásul még némi kis életszag is megütheti a néző orrát.
A darabot 1937-ben itt, a Révay utcában mutatták be, az akkor a Vígszínház kamaraszínpadául szolgáló játszóhelyen. S mintha épp a Vígszínházat idézné most a színpadot ironikus idézőjel gyanánt körülfogó aranycirádás keret is (díszlet: Horesnyi Balázs), amely között-alatt amúgy minden díszletelem az illúzióteremtés szándékát szolgálja, egészen a boltajtó nyílásában feltűnő utcarészletig.”
A centrálos verzióban Pokorny Lia, Stohl András és Kern András játsszák a főszerepeket. (Képünkön az 1987-es tévéjáték, ugyancsak Kernnel a főszerepben.)
