Ernelláék Farkaséknál

  • 2017. március 8.

Snoblesse

A darab, amely a filmet ihlette.

Kezdetben vala a színdarab - Hajdú Szabolccsal és Török-Illyés Orsolyával nem csak a filmről, de a filmet ihlető, azonos című színdarabról is beszélgettünk:

Magyar Narancs: Van egy nagyon mutatós íróasztal nálatok, régimódi, zöld posztóborítással…

Török-Illyés Orsolya: Apukám szerezte valahonnan, egy kiszuperált irodai darab volt, de felújíttatta.

MN: Lesz, akinek az íróasztal, lesz, akinek más bútordarabotok tetszik majd meg, hiszen az új film teljes egészében a saját lakásotokban játszódik. Minden saját: a bútorok éppúgy, mint a filmben szereplő gyerekek. Nem sok ez a kitárulkozásból?

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Hajdu Szabolcs: A gyerek saját, a lakás bérelt. Ha egy dokumentumfilmről lenne szó, egy „így él a Hajdu család” című valamiről, akkor más a helyzet, az valóban kitárulkozás lenne. De így pusztán annyit jelent, hogy nem volt más lehetőségünk. Nem volt másra pénzünk. Úgy tűnhet, hogy ez a film a mi életünkről szól, holott fiktív történet. Most akkor mondjak százalékot? Nincs belőlünk több a filmben, mondjuk, 20 százaléknál.

TIO: Nem úgy indult, hogy a saját lakásunkban forgatunk, sőt, azt se tudtuk, hogy film lesz belőle. Eredetileg egy előadás volt. Tavaly februárban kezdtünk el vele foglalkozni, áprilisban volt a bemutatónk. Szeptemberben már forgattunk, idén februárra pedig már a film is megvolt. Mindezt úgy, hogy tavaly, az év elején körülbelül három mondat volt csak a fejünkben arról, hogy mit akarunk. Annyit tudtunk, hogy a családról, a gyerekekről, az „itt maradunk vagy elmegyünk” dilemmáról akarunk beszélni. Olyan dolgokról, amikről nem az újságból tudunk, hanem a saját vagy a barátaink életéből.

A teljes interjú itt olvasható.

Neked ajánljuk

Kutyából nem lesz unikornis

  • SzSz

„1 millió dollár nem tuti. Tudjátok mi a tuti? 1 milliárd dollár” – fűzi be Sean Parker, a simlis befektető a Facebook tejfelesszájú, egyetemista alapítóit a The Social Network – A közösségi hálóban. A Justin Timberlake játszotta pasas maga a gonosz kapitalista csábító, aki David Fincher filmje szerint főszerepet játszott abban, hogy néhány kapucnis srác nekifutásából vanity project helyett végül az egész világot meghódító gigavállalat jöjjön létre.

A legnagyobb átverés

Alighanem biztosra akart menni a Netflix, amikor jó pénzért – erről még lesz szó – megvette 2018-ban az akkor már internetszerte nagy népszerűségnek örvendő, és épp börtönbüntetését töltő álörökösnő, Anna Sorokin élettörténetének megfilmesítési jogát, és hozzá ugyancsak szép pénzért leszerződtette az Y generációs narratívák kipróbált tévés elbeszélőjét, Shonda Rhimest. Biztosra mentek, csak épp azt nem tudták eldönteni, hogy mit is akarnak ezzel az egésszel kezdeni, mit szeretnének mondani a történetről, és miért tartják egyáltalán érdekesnek a Sorokin-sztorit.

A legnagyobb tűzijáték

  • Csabai Máté

Zabszem van Tigran Hamasyan seggében. Az örmény folklór, a thrash metal, a prog rock és az ECM-stílusú ambient felé tett kirándulások után odaérkezik, ahonnan mások indulni szoktak: az amerikai jazzdalokhoz, Ella Fitzgerald, Charlie Parker és Chet Baker klasszikusai­hoz. Nem vitatom, hogy ragyogó invencióval és virtuozitással nyúl ezekhez, de izgága természetének nem tud parancsolni.

Távolról sem

  • Sándor Panka

Elgondolkodtató és megragadó látvány fogad (Erős Hanna és Zatykó Bori munkája): a színpadon hatalmas piros M betű, előtte piros szőnyeg, jobboldalt kör alakú vetítővászon, Bartha Máté videóival. A Kovács Lehel által megformált kutató, az Amerikából hazatért Gyarmati Egon bele is kezd a Magor-program kifejlesztésének hátteréről szóló ismeretterjesztő előadásába.

Elnyomás alatt nő

Naomi Wolf amerikai feminista író a Vagina című könyvében hosszan értekezik arról, hogy a vagina fölötti uralom és a nők társadalmi csoportjának elnyomása egy és ugyanaz.

Míg el nem tűnik

  • Erdei Krisztina

A 20. század alkotói gyakran keresték a fotózás valódi helyét a művészetek között. Moholy-Nagy és kortársai, az avantgárd fotográfia képviselői a festészetet utánzó fotóhasználattal szemben, a médium sajátos formanyelvének kidolgozására törekedve önálló kifejezésmódot fejlesztettek ki, amely képes a valóságot sajátos nézőpontok mentén rögzíteni.

A leégett kastély felépítése

A kötet megjelenése után publikált Párhuzamos létezésben című műhelyesszéjében Láng Orsolya úgy fogalmazott, hogy akkor zárja le a verseskötetének kéziratát, amikor úgy érzi, már nem tud többet mondani „arról a kevés dologról, ami foglalkoztat”.

Utánunk is ősök jönnek

Mint amikor locsog a tenger, nyolc-tíz mondatos, csak ritkán hosszabb szövegekből áll ez a regény. Apró képek, monológok arról, hogyan tölti el az életét az ember a neten és a valóságban, hogyan éli meg a rácsodálkozás örömét, szakadatlanul tanulva és csalódva.

Múlt, jelen, jövő

„Miről vitatkoznak a magyarok?” – teszi fel a fogós kérdést a Klubrádió nemrégiben indult műsorának, a Három az igazságnak a beharangozója. Aztán gyorsan meg is válaszolja: „Természetesen önmagukról. És természetesen csak egy igazságot ismernek arról, hogy kik is ők, mi jó nekik, és hová tartanak.

A dolgozó népé lett

A 20. századi magyar írók népes táborán belül kevés­szer fordult elő teljes egyetértés, de az 1953 óta működő szigligeti alkotóház mindenkinek bejött. Lehetetlen felsorolni, hogy az elmúlt hetven évben hányan emlékeztek meg róla meleg szívvel, és az sem volt soha vita tárgya, hogy „az íróknak” szükségük van-e egy balatoni kastélyra.