A Bin-Jip a Kobuci kertben

  • 2012. július 31.

Snoblesse

Harcsa Veronika nem vész el, csak átalakul, ezúttal a koreai üres házakról elnevezett formációban lép színpadra.


Fotó: Glódi Balázs

Bár a zenekar Kim Ki-duk filmjéről kapta a nevét, egy másik, hasonlóképp népszerű darab, a Veronika kettős élete is rokonságban áll a 2010 óta koncertező formációval, hiszen Harcsa Veronika (7 kérdés az énekesnővel itt) ideje jó részét ingázva, saját, dzsesszt játszó kvartettje és a triphop, az elektro és a nu-jazz határvidékén mozgó, gyakorta „lealternatívozott” Bin-Jip között. A 2012 nyarától trióban működő formáció elektronikus popban és demokráciában utazik, a zenekari tagok saját bevallásuk szerint mindenből – a zeneszerzéstől a hangszerelésen át a produceri teendőkig – egyaránt kiveszik a részüket. Japán kiadóval is büszkélkedhetnek, amit csak kevés, koreai filmről elnevezett hazai csapat mondhat el magáról. Ezen az estén Harcsa Veronika, Andrew J. (hangminták, scratch) és Gyémánt Bálint (gitár) mellett Szabó Levente live VJ is jelen lesz a Kobuci kert színpadán.

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.