Honnan jön az angolai irodalom? – Ondjaki Budapesten

  • 2012. június 12.

Snoblesse

Afrika az új Dél-Amerika. A gyarmatbirodalom visszavág!


Most akkor mindenki gyorsan sorolja fel, mi mindent tud Angoláról! Egy, két, há! Ha valaki elakadt, ne csüggedjen. Szerda este a Friscóban Zelei Dávid alaposan kikérdezi az afrikai ország egyik legismertebb íróját, aki nem csak írásaiban emlékezik meg az egykori portugál gyarmatról, de dokumentumfilmet is készített szülővárosáról, Luandáról. Könyveit olvashatjuk franciául, spanyolul, olaszul, németül, angolul, szerbül, svédül, lengyelül és… Mit hagytam ki? Semmit: magyarul először ezen az esten lesznek hallhatók novellái a posztkoloniális lét szépségeiről vagy épp egy luandai úttörő-felvonulásról. Érdemes rá figyelni: az okosok szerint Afrika az új Dél-Amerika, és pár éven belül az öreg kontinensen is robban az új irodalmi boom. Ondjaki luandai dokumentumfilmjét másnap, csütörtökön este 8-tól vetítik a Fogasházban.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.