A magyarországi zsidóság képes története

  • 2014. november 11.

Snoblesse

Könyvbemutató esztétával és rabbival.
false

„Jalsovszky Katalin, Tomsics Emőke és Toronyi Zsuzsanna munkája igazi coffee table album, a képes történelemkönyv és a zsidó ki kicsoda impozáns kivitelű keveréke, amely nemcsak hasznos ismeretterjesztő műként, de lakberendezési tárgyként is emeli a háztartások fényét. A szép kivitel és a gazdag képanyag műfaji alapszolgáltatás, ami nem az, hogy e nagy gazdagságban olykor más zsidó témájú albumok emléke is felrémlik. Sztoriban vagyunk, egy 1700 éves történetben, melynek taglalása során jó, ha egy fotó illusztrálja, miként imádkoztak például a késő Kádár-korban a Dob utcai ortodoxok, de ez is elég, hogy felidézze Féner Tamás híres fotóalbumának („…és beszéld el fiadnak…”) képeit, melyek a késő hetvenes és kora nyolcvanas évek zsidó hitéletét dokumentálták.”

Önkényesen kiragadott idézetünk A magyarországi zsidóság képes történetéről írt kritikánkból való – aki a teljes szövegre kíváncsi, ide kattintson, aki viszont életnagyságban szeretné látni a vaskos albumot, továbbá Radnóti Sándor esztétát és Darvas István rabbit, annak a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi Termében a helye. A kötetet Radnóti Sándor és Darvas István ismerteti.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.