rés a présen

Ráncos leszek - Oltai Kata művészettörténész-kurátor

  • rés a présen
  • 2015. szeptember 27.

Snoblesse

Jön, jön, jön: kiállítás a női „testrészpolitikáról”

rés a présen: Szerinted mit érdemes ma megnézni Magyarországon?

Oltai Kata: Keveset sajnos. Az irodalomban és a színházban érdekesebb dolgok történnek, mint a képzőművészetben. Ha mégis egy múzeumot kellene kiemelnem, ami prosperál, az a Petőfi Irodalmi Múzeum. Illetve nagyon kíváncsi vagyok a sátoraljaújhelyi Börtönmúzeumra. Egy könyvben remek fotókat láttam, nagyon izgalmas archívuma lehet.

rap: Mégis, mik a legérdekesebb trendek a hazai kortárs képzőművészetben?

OK: Szinte mindenki azt jósolta, hogy a jelen kulturális klímában megindul az underground, és egy sor olyan dolog fog virágozni, ami amúgy nem menne. A vizuális művészetekben minden­esetre nem így lett. Ami engem izgat szellemiségében, hangütésben, az a hazai színtérről jobbára teljesen hiányzik. A feminista művészet, a férfiasságok vizsgálata, a fogyatékosság körbejárása és hasonlók – mintha teljesen hidegen hagynák a hazai művészeket. Nekem most – mivel mégiscsak történettudományos alapokon kezdtem – a hazai fotótörténet, főleg a késő hetvenes-nyolcvanas évek az egyik legizgalmasabb terep. Meg a kilencvenes évek sajtófotótermése.

false

rap: Mely kiállításaidra vagy a legbüszkébb?

OK: Szerettem az Átlátás projektet, amit az FFS-sel kezdtem, évekkel ezelőtt, és most is működik. A lényege az volt, hogy kereskedelmi és nonprofit galériákat hoztunk össze pályakezdő kurátorokkal és fotósokkal pályázatok útján. Büszke vagyok az Ujj Zsuzsi-könyvre is, mi is meglepődtünk, hogy mi minden került elő – egy komplett életmű. És a tavalyi nagy kiállításom a Capa Központban, a Second Skin. Társadalmi konstrukciók vizuális kódjai sok szempontból volt nekem fontos mérföldkő, plusz kemény kihívás volt terhesen dolgozni.

rap: Milyen kiállítást gondozol legközelebb?

OK: Október végén nyílik a Ferencvárosi Pincegalériában egy csoportos kiállítás, ami egy sorozat része, tavaly indítottam Vanília néven, akkor a kArton galériában volt az első felvonás az egydimenziós férfiképről. Most pedig Komfort címmel rendezek egyet a női „testrészpolitikáról”. A vezérfonal ennél a sorozatnál, hogy egy meghatározó elméleti könyvből, felvetésből indulunk, merthogy beszélgetőtársnak hívom Hermann Veronika kultúrakutatót, aki jó barátnőm, és közös az érdeklődésünk. Tavaly George Mosse The Image of Men. The Creation of Modern Masculinity volt a kiindulópont, idén Iris Marion Youngot választottam és az On Female Body Experience című esszékötetét. Azért is fontos ez nekem, nekünk, hogy felhívjuk a figyelmet, mennyire nincs lefordítva a szakirodalom, így szótár híján a diskurzus is gyér marad.

rap: Mik az évadra a későbbi terveid?

OK: Ha minden jól megy, november végén jelenik meg Déri Miklós portréiból egy könyv, amit szerkesztek. Januárban beérik egy többéves identitásprojektünk a Borsos János–Lőrinc Lilla-művészpárossal és Szenteleki Gáborral, kiállítással és katalógussal. Májusban pedig a magyar punktörténelem egy vizuális szeletét kell feldolgoznom, mert nyertünk pénzt kiállításra és katalógusra.

rap: Melyik a legkedvesebb gyűjteményed a világban?

OK: Tavalyelőtt a Paris Photón voltam kint, meg a Maison Rouge-ban. Ez egy magánmúzeum, és van egy sorozata, ami más privát intézményeket mutat be. Akkor két tasmán gyűjtemény, a MONA (Museum of Old and New Art) és a Tasmanian Museum and Art Gallery gyűjteményeiből válogattak. Az előbbi az egyik kedvenc múzeumom, egyébként egy hihetetlen, kvázi hazardőr férfi alapította, David Walsh. Szóval Tasmánia érdekes.

rap: Milyen lesz a következő tetoválásod? Nem félsz, hogy idős korodban másképp fognak kinézni, mint most?

OK: Találtam egy fura, darabos rajzot egy férfifejről, olyan Gene Simmons-figura. Nagyon nyolcvanas évek, az kerül a hátamra, és egy múlt századi, Biribiben fogva tartottról fotózott minta, félresikerült kitüntetésféle, azt is szeretném. Nem félek az időskortól, természetesen ráncos leszek, és biztos akkor is rajtam lesznek a tetoválások, amik mind olyanok, hogy a kor és a tinta szétfolyása csak jót tesz nekik. Mit nem adnék egy valódi hamuval készült karcolásért...

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.