A Nyócker csillagai: Józsefváros zsidó szemmel

  • 2012. augusztus 2.

Snoblesse

Budapesti kultúrséta: a Józsefváros zsidó emlékei.


A Gutenberg téri játszótérről számos út vezet a Teleki téri piacra: a hosszabb, ám annál kalandosabb útvonalak közé tartozik az a sétaút, amit A Nyócker csillagai séta szakavatott vezetői kíséretében lehet ezen a délutánon megtenni. A kerület jobb-rosszabb állapotú, szabad szemmel is jól látható, avagy csak a beavatottak számára ismert zsidó kincsei közt vezet a két és fél órásra tervezett expedíció, melynek egyik fénypontja minden bizonnyal a ma is működő Teleki téri lakászsinagóga. A séta során sűrű vakolathullásra, kultúrtörténeti érdekességekre, törött ólomüvegekre, helyben termő anekdotákra, apró-cseprő játékokra, és a legváratlanabb helyeken előforduló Dávid-csillagokra lehet számítani. Bejelenkezés (www.beyondbudapest.hu) szükséges!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.