| ||
Az apai ágon olasz származású brit szerző-előadó napjaink egyik legüdítőbb zenei jelensége, aki – hangozzék bármily közhelyesen – tényleg hosszú utat tett meg ahhoz, hogy a koncertpódiumon, a reflektorfényben láthassuk. A hangszerét, a gitárt (no meg a hegedűt) még tinédzserként elsajátító Annának mindenekelőtt saját fóbiáit kellett leküzdenie ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt is kieressze a hangját. Ehhez is kellett vagy 25 év – pedig aki hallotta már az ő hol ízesen füstös, hol csodásan áttetsző orgánumát, biztosan nem felejti. A drámai tónusok, a rockzene legjobb női előadóit idéző, ugyanakkor néha szinte operai gesztusoktól sem tartózkodó énekesi repertoár remek kompozíciós érzékkel párosul: kiváló dalokból már összegyűlt egy csokornyi ahhoz, hogy lehessen miből válogatni. S jut eszünkbe, Anna Calvi immár második nagylemezénél tart: a még 2011-ben megjelent, jelentős kritikai visszhangot kiváltó elsőt (Anna Calvi) követte tavaly ősszel a második (One Breath), mely sok tekintetben még rá is tromfolt elődjére (kritikánk róla itt). Ez utóbbi albumot prezentáló-promotáló turnéja keretében jön hozzánk immár másodízben: először 2012 nyarán, a Sziget fesztiválon lépett fel nálunk, ott is az A38-sátorban – aki azt kihagyta, ezt most el ne mulassza! Mert Calvi a színpadon is szuggesztív, gazdag gitárjátékával és énekével egyaránt rabul ejtő előadó, aki sokszor a már védjegyévé vált (férfi!) flamencotáncosi fellépőruhájában, emblematikus Fender Telecasterével a nyakában pillanatok alatt varázsolja el és bolondítja magába a publikumot. S ezúttal még előzenekara is lesz: a mostanában Németországban időző, grúz származású Sophie Villy énekesnőt és zenekarát is megkapjuk még mellé ajándékba.
