Ágoston Béla az A38-on

  • 2014. február 26.

Snoblesse

A sokoldalú dzsesszzenész önmagát és a Kispál számait adja elő a hajón.
false

 

Fotó: Narancs

Ágoston Béla és Ágoston Béla is fellép ezen az estén az A38-on. Előbbi, a virtuóz és invenciózus dzsesszzenész az Ágoston Frió nevű formációval ad leckét örömzenélésből, míg utóbbi, a virtuóz és invenciózus dzsesszzenész az Ágoston Kártett beltagjaként egy Kispál és a Borz nevű, pécsi illetőségű zenekar számait adja elő dzsesszes változatban.S hogy miként is illeszkedik Ágoston Béla (I-II.) a Kispál-legendáriumba?

„A rendszerváltás éveiben intenzív diákélet folyt Pécsen, a kollégiumban rendszeres dzsesszklub működött, a rajz szakos Lovasi ott hallott engem először. Egyre többet beszélgettünk a büfében, ő adta a zenekaromnak a Mecseki free nevet, s előbb-utóbb a közös zenélés gondolata is felmerült.”

Ágoston így szállt be Lovasi és barátja, Hajdú András össznépi zenei-színházi előadásába, aztán a Kispál-koncertekbe is – együtt játszottak egészen addig, amíg a zenekar nem döntötte el, hogy trióban és főállásban muzsikál. 1997 őszén, a Kispál és a Borz tízéves jubileumi koncertjén azonban – a többi egykori taghoz hasonlóképpen – újra jelenése volt, akkor tűnt fel a Kispál-rajongó Kővári Zsoltnak, hogy milyen jól fest ebben a gitárzenében egy szaxofon. Ezt követően az ő ötlete és anyagi támogatása nyomán kezdett ez a feldolgozáslemez megformálódni – írta az előzményekről Marton László Távolodó. Cikkéből választ kaphatunk arra is, mi történt volna, ha Ágoston Béla történetesen Quimby-rajongónak születik, de sok minden kiderül a magával a művésszel készített, nemrég megjelent mélyinterjúnkból is.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”