"Belenéztem magam" - Martus Éva képzőművész

  • rés a présen
  • 2014. június 26.

Snoblesse

Csámcsogni vagy nem csámcsogni - ez itt a kérdés.

rés a présen: Ne csámcsogj! című kiállításod a Gasztrogalériában látható mostantól szeptemberig. A témája is gasztronómiai?

Martus Éva: Ez a kiállítás most vegyes témákkal várja a látogatókat, bár van egy meghatározó, helyhez és címhez illő, nagyobb méretű vaslemezes kép a bejáratnál, amin egy tányér fölött csámcsogó kislány látszik. Még látható pár "evős" litográfia, konyhajelenetes olajkép és akrilképek. A munkák válogatásánál elsősorban arra kellett figyelnem, hogy méretüket tekintve kiférjenek. A Fióka Art Galériából kértek fel a kiállítás létrehozására.

false

rap: Hol van a helye ennek a kiállításnak a pályádon?

MÉ: Egy ideje egyáltalán nem keresek kiállítási lehetőségeket, és nem is vállaltam felkéréseket, se csoportos tárlatokon való részvételt. Sűrűn voltak az előző években kiállításaim, egymás után készítettem a képeket, és azt vettem észre magamon, hogy nem látok rá eléggé a munkáimra, belenéztem magam, nincs időm érlelni újabb ötleteket. Most hagyok magamnak időt. Ebben az átmeneti időszakban azért vállaltam a mostani kiállítást, mert közvetlen hangulat van ezekben a kissé zsivajos bárokban, kávézókban, ami - szerintem - illik a témáimhoz.

rap: Időd jó részében gyerekekkel foglalkozol. Mesélnél kicsit a Zikk-Zakk műhelyről?

MÉ: A képzőművészeti tevékenységgel párhuzamosan vezetek egy alkotóműhelyt. Többféle korosztály találta meg nálam a helyét.A sokszínű anyaghasználat mellett - grafit, szénrajz, pasztell, olajkép, akvarell, rézkarc, akvatinta, linómetszet, kerámiázás, tűzzománckészítés, nemezelés, fotogramkészítés, varrás stb.-most nyáron például ismét animációt készítünk. Szeretném, ha mindenki saját belső világára találna rá, és nem a betanult sémákat ismételné, mint a citromsárga napocska a papír felső sarkán.Célom kimozdítani őket egy saját, belső érzéseiken alapuló, sokszínű gondolatvilág felé.A rajzolás technikája és a térbeli látás megtanítható, a képzeletük előcsalogatása sokkal nehezebb. Természetesen a kettőt összesíteni aztán az igazi alkotás.

rap: A gyerekekkel is rendszeresen csinálsz kiállításokat. Miért fontos ez nekik?

MÉ: Szerintem a kiállítás viszonyítási alap a gyerekeknek és a szülőknek is. Keretben kiemelve az alkotások felértékelődnek a szemükben, még jobban megbecsülik egész éves munkájukat, szorgalmukat. Idén volt egy vekkerórás kiállításuk, ahol 110 darab - már nem működő - asztali csörgőóra belső szerkezete helyére applikáltunk többszintes papírképeket. Érdekes, szokatlan látvány volt a "létrapolcokon" hemzsegő órarengeteg. Nagy sikere volt.

rap: Melyik festőtől fogadnál el legszívesebben portrét magadról, ha felajánlaná?

MÉ: Sokkal jobban szórakoztatna, ha a szomszéd bácsi készítene portrét rólam, tudván róla, hogy életében nem fogott még ecsetet! Ha ismert festőt kérnék fel, előre sejteném, milyen lesz a végeredmény. Egyébként jobb, ha nem fest rólam senki.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.