"Belenéztem magam" - Martus Éva képzőművész

  • rés a présen
  • 2014. június 26.

Snoblesse

Csámcsogni vagy nem csámcsogni - ez itt a kérdés.

rés a présen: Ne csámcsogj! című kiállításod a Gasztrogalériában látható mostantól szeptemberig. A témája is gasztronómiai?

Martus Éva: Ez a kiállítás most vegyes témákkal várja a látogatókat, bár van egy meghatározó, helyhez és címhez illő, nagyobb méretű vaslemezes kép a bejáratnál, amin egy tányér fölött csámcsogó kislány látszik. Még látható pár "evős" litográfia, konyhajelenetes olajkép és akrilképek. A munkák válogatásánál elsősorban arra kellett figyelnem, hogy méretüket tekintve kiférjenek. A Fióka Art Galériából kértek fel a kiállítás létrehozására.

false

rap: Hol van a helye ennek a kiállításnak a pályádon?

MÉ: Egy ideje egyáltalán nem keresek kiállítási lehetőségeket, és nem is vállaltam felkéréseket, se csoportos tárlatokon való részvételt. Sűrűn voltak az előző években kiállításaim, egymás után készítettem a képeket, és azt vettem észre magamon, hogy nem látok rá eléggé a munkáimra, belenéztem magam, nincs időm érlelni újabb ötleteket. Most hagyok magamnak időt. Ebben az átmeneti időszakban azért vállaltam a mostani kiállítást, mert közvetlen hangulat van ezekben a kissé zsivajos bárokban, kávézókban, ami - szerintem - illik a témáimhoz.

rap: Időd jó részében gyerekekkel foglalkozol. Mesélnél kicsit a Zikk-Zakk műhelyről?

MÉ: A képzőművészeti tevékenységgel párhuzamosan vezetek egy alkotóműhelyt. Többféle korosztály találta meg nálam a helyét.A sokszínű anyaghasználat mellett - grafit, szénrajz, pasztell, olajkép, akvarell, rézkarc, akvatinta, linómetszet, kerámiázás, tűzzománckészítés, nemezelés, fotogramkészítés, varrás stb.-most nyáron például ismét animációt készítünk. Szeretném, ha mindenki saját belső világára találna rá, és nem a betanult sémákat ismételné, mint a citromsárga napocska a papír felső sarkán.Célom kimozdítani őket egy saját, belső érzéseiken alapuló, sokszínű gondolatvilág felé.A rajzolás technikája és a térbeli látás megtanítható, a képzeletük előcsalogatása sokkal nehezebb. Természetesen a kettőt összesíteni aztán az igazi alkotás.

rap: A gyerekekkel is rendszeresen csinálsz kiállításokat. Miért fontos ez nekik?

MÉ: Szerintem a kiállítás viszonyítási alap a gyerekeknek és a szülőknek is. Keretben kiemelve az alkotások felértékelődnek a szemükben, még jobban megbecsülik egész éves munkájukat, szorgalmukat. Idén volt egy vekkerórás kiállításuk, ahol 110 darab - már nem működő - asztali csörgőóra belső szerkezete helyére applikáltunk többszintes papírképeket. Érdekes, szokatlan látvány volt a "létrapolcokon" hemzsegő órarengeteg. Nagy sikere volt.

rap: Melyik festőtől fogadnál el legszívesebben portrét magadról, ha felajánlaná?

MÉ: Sokkal jobban szórakoztatna, ha a szomszéd bácsi készítene portrét rólam, tudván róla, hogy életében nem fogott még ecsetet! Ha ismert festőt kérnék fel, előre sejteném, milyen lesz a végeredmény. Egyébként jobb, ha nem fest rólam senki.

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.