Budapest Bár a Budapest Parkban

  • 2014. június 27.

Snoblesse

Szelíden átkelek az Andokon / A hátizsákban egy törött szaxofon.
false

Van persze tovább is, elvégre a Budapest Bár legújabb lemeze, a még nagyon friss Húszezer éjszakás kaland nem csupán két slágersorból, hanem sokkal többől áll – nem is húzzuk az időt, íme, ez jön az Andokon-szaxofon rímpár után. Vagyis még csak annyit, és utána tényleg jön a remekül rímelő többi sor is, hogy a Budapest Bár a majdnem róla elnevezett Budapest Parkban tart jelentős tömegvonzerővel bíró koncertet július 8-án, 19 órai kezdettel. Szóval:

Szelíden átkelek az Andokon,
A hátizsákban egy törött szaxofon.
Nem kell kenyér, se víz, se nagykabát,
Míg keresem magát, élek a levegőn
Micsoda nő, akad itt rengeteg,

Olyan mint ő, viszont egyetlenegy.
Hiába sír ötezer bomba bőr,
Mindegyik romba dől, mert nem érdekel.
Egy húszezer éjszakás kaland,
Körülbelül az lenne magával elég.

Nem vagyok egy túlzottan romantikus alkat,
De magától az ördög is jó útra tér.
Egy húszezer éjszakás kaland,
Körülbelül az lenne magával elég.
Talán van némi túlzás ebben a számban.

De csak azért, hogy megértse a lénye, megértse a lényegét.
Micsoda nő, az van itt rengeteg,
Olyan mint Ön, viszont egyetlenegy,
Hiába rí millió bomba csaj,
Nem hat meg a ricsaj, csak maga játszik.

Szelíden átkelek az Andokon,
A hátizsákban törött szaxofon.
Nem kell kenyér, se víz, se nagykabát,
Míg keresem magát, elvagyok levegőn, levegőn, levegőn.
Egy húszezer éjszakás kaland,

Körülbelül az lenne magával elég.
Nem vagyok egy túlzottan romantikus alkat,
De magától az ördög is jó útra tér.
Egy húszezer éjszakás kaland,
Na körülbelül az lenne magából elég.

Talán van némi túlzás ebben a számban,
De csak azért, hogy megértse a lénye, megértse a lényegét.
Párárá párárá párárá,
Egy húszezer éjszakás kaland,
Na körülbelül az lenne magából elég.

Talán van némi túlzás ebben a számban,
De csak azért, hogy megértse a lénye, megértse a lényegét.
Szelíden átkelek a tű fokán,
A farzsebemben viszem a zongorám,
Nem kell kenyér, se víz, se nagykabát,
Míg keresem magát.

Szelíden átkelek az Andokon,
A hátizsákban egy törött szaxofon,
Nem kell kenyér, se víz, se nagykabát,
Míg keresem magát, élek a levegőn.
Micsoda nő, akad itt rengeteg,

Olyan mint ő, viszont egyetlenegy.
Hiába sír ötezer bomba bőr,
Mindegyik romba dől, mert nem érdekel.
Egy húszezer éjszakás kaland,
Körülbelül az lenne magával elég.

Nem vagyok egy túlzottan romantikus alkat,
De magától az ördög is jó útra tér
Egy húszezer éjszakás kaland,
Körülbelül az lenne magával elég.
Talán van némi túlzás ebben a számban,

De csak azért, hogy megértse a lénye, megértse a lényegét.
Micsoda nő, az van itt rengeteg,
Olyan mint Ön, viszont egyetlenegy,
Hiába rí millió bomba csaj,
Nem hat meg a ricsaj, csak maga játszik.

Szelíden átkelek az Andokon,
A hátizsákban törött szaxofon.
Nem kell kenyér, se víz, se nagykabát,
Míg keresem magát, elvagyok levegőn, levegőn, levegőn.
Egy húszezer éjszakás kaland,

Körülbelül az lenne magával elég.
Nem vagyok egy túlzottan romantikus alkat,
De magától az ördög is jó útra tér.
Egy húszezer éjszakás kaland,
Na körülbelül az lenne magából elég.

Talán van némi túlzás ebben a számban,
De csak azért, hogy megértse a lénye, megértse a lényegét.
Párárá párárá párárá,
Egy húszezer éjszakás kaland,
Na körülbelül az lenne magából elég.

Talán van némi túlzás ebben a számban,
De csak azért, hogy megértse a lénye, megértse a lényegét.
Szelíden átkelek a tű fokán,
A farzsebemben viszem a zongorám.
Nem kell kenyér, se víz, se nagykabát,
Míg keresem magát.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.