Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap

Big Daddy Kane in da house

  • 2012. június 8.

Snoblesse

A gyorstüzelő rap atyamestere az Akváriumban szövegel.


A rapper, aki Dark Gable-nak is hívta magát, a rapper, aki elnyerte a Grammyt, a rapper, aki a hiphop aranykorának királya volt, a rapper, aki olyan filmekben szerepelt, mint a Posse és a The Meteor Man, a rapper, aki a Playgirlnek és Madonnának is pózolt, a rapper, aki együttműködött 2Packel, a rapper, aki Jay-Z útját egyengette, a rapper, aki MC Hammerrel is rappelt, a rapper, akit az MTV minden idők hetedik legnagyobb MC-jévé választott, a rapper, aki nélkül nem lehetne megírni a rap történetét, egyszóval Big Daddy Kane az Akváriumban szövegel.

Előző cikk a rovatban Wagner-napok: Az istenek alkonya Wagner-napok: Az istenek alkonya
Következő cikk a rovatban GroundFloor Group: Post.Sync GroundFloor Group: Post.Sync

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Narancsblog

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Kritika

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

Kritika

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

Kritika

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Kritika

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.