Az évek óta csúcson trónoló, kreatív popzenekar ismét Magyarországon.
Ajánlom
A nevét később MGMT-re rövidítő New York-i duó 2002-ben még The Management néven, egyetemi zenekarként alakult meg: első kislemezüket 2005-ben jelentették meg, de csak két év múlva futottak be igazán. Akadnak zenekarok, akiknek sorsát döntően befolyásolja a mindent elsöprően ígéretes kezdet: az MGMT pont ilyen! A Mercury Rev-tagként, de a Flaming Lips és Tame Impala producereként is jól ismert Dave Friedmann által polírozott Oracular Spectacular albumot máig is referenciaként emlegeti mind a kritikai közvélemény, mind a zenerajongó publikum: aki nem hallotta még a Time to Pretend vagy a Kids dallamait, az úgyszólván átaludta legalábbis az elmúlt hét évet. A Ben Goldwasser–Andrew VanWyngarden-duónak akkor is, és zömmel azóta is remek a sajtója – bár a tavalyi MGMT-album (mely itt meghallgatható) alaposan megosztotta az ítészeket is, bár ahogy az öntörvényű művészeket ismerjük, ettől is csak a kezüket dörzsölték. Az MGMT zenéje önmagában is izgalmas, végül sajátos egységgé összeálló kavalkád: kavarog itt kortárs szintipop (ez főleg a bemutatkozó lemez képét szabta meg), Bowie-féle artpop, némi Beatles az érett korszakból, csipetnyi pszichedélia, folkrock, Queent idéző glamrock, a hetvenes évek bombasztikus progrockja és így tovább – mindez éteri hangkörnyezetbe ágyazva.
Az MGMT eddig pontosan háromévente jelentette meg albumait: 2010-ben az első, „slágeres” lemezénél, az Oracular Spectacularnál sokkal pszichedelikusabb Congratulations albumot, tavaly pedig a számos tekintetben a korai Pink Floydot idéző MGMT című nagylemezt: e két utóbbi albummal, e szinte meglepő fordulat révén váltak érett rockzenekarrá és évtizedünk megkerülhetetlen együttesévé. Éppen ideje volt, hogy hozzánk is eljöjjenek ismét (elvégre tavaly csak a bécsi Gasometereig jutottak…): koncertjeiken (ahol, akárcsak a stúdióban, már legalább öten vannak) egymás után csendülnek fel a nagy nemzedéki himnuszokká avanzsált slágerek és az újabb keletű, progresszív-pszichedelikus őrületek.
Az ukrán elnök a „szuverenitásvédelem” jelszavával tisztogatott volna azok között, akik rossz helyen szaglásztak. De hiába megengedő a korrupcióval szemben Trump, ha az EU sűrű fejcsóválással fogadta a törvényt, amit azóta visszavontak. A kárt így is nehéz felbecsülni.
Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet.
A balatoni turizmus programszerű fejlesztése és a tó környezetének tönkretétele egyaránt a szocializmus évtizedeiben kezdődött. Bár eleinte léteztek kifejezetten progresszív elképzelések a tópart hasznosítását illetően, a tervek vagy nem, vagy a lehető legrosszabb módon valósultak meg. Erről szól Rehák Géza: Vörös Riviéra című könyve.
A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák.
Az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkáiból nyílt kiállítás a Collegium Hungaricum Berlinben, a képek a két világháború közti Berlin hangulatát is jól visszatükrözik.
Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak.
A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.
Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.
A Csajok befejezésének immár nyolc éve, s Lena Dunham mintha azóta sem találná azt a hangját. Most visszatért a tévéhez Túl sok című minisorozatával, de ez mintha a Csajok kicsit sárgább, kicsit savanyúbb mostohatestvére lenne.
A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.
változtasd meg / életed / válts a Vígbe/ bérletet / tüntesd fel az / adószámod / jöjjön el a / te országod / küzdve küzdj és / bízva bízzál / vigyázz nehogy / vissza-/ hízzál (Erdős Virág: Imperatívusz)
