Az évek óta csúcson trónoló, kreatív popzenekar ismét Magyarországon.
Ajánlom
A nevét később MGMT-re rövidítő New York-i duó 2002-ben még The Management néven, egyetemi zenekarként alakult meg: első kislemezüket 2005-ben jelentették meg, de csak két év múlva futottak be igazán. Akadnak zenekarok, akiknek sorsát döntően befolyásolja a mindent elsöprően ígéretes kezdet: az MGMT pont ilyen! A Mercury Rev-tagként, de a Flaming Lips és Tame Impala producereként is jól ismert Dave Friedmann által polírozott Oracular Spectacular albumot máig is referenciaként emlegeti mind a kritikai közvélemény, mind a zenerajongó publikum: aki nem hallotta még a Time to Pretend vagy a Kids dallamait, az úgyszólván átaludta legalábbis az elmúlt hét évet. A Ben Goldwasser–Andrew VanWyngarden-duónak akkor is, és zömmel azóta is remek a sajtója – bár a tavalyi MGMT-album (mely itt meghallgatható) alaposan megosztotta az ítészeket is, bár ahogy az öntörvényű művészeket ismerjük, ettől is csak a kezüket dörzsölték. Az MGMT zenéje önmagában is izgalmas, végül sajátos egységgé összeálló kavalkád: kavarog itt kortárs szintipop (ez főleg a bemutatkozó lemez képét szabta meg), Bowie-féle artpop, némi Beatles az érett korszakból, csipetnyi pszichedélia, folkrock, Queent idéző glamrock, a hetvenes évek bombasztikus progrockja és így tovább – mindez éteri hangkörnyezetbe ágyazva.
Az MGMT eddig pontosan háromévente jelentette meg albumait: 2010-ben az első, „slágeres” lemezénél, az Oracular Spectacularnál sokkal pszichedelikusabb Congratulations albumot, tavaly pedig a számos tekintetben a korai Pink Floydot idéző MGMT című nagylemezt: e két utóbbi albummal, e szinte meglepő fordulat révén váltak érett rockzenekarrá és évtizedünk megkerülhetetlen együttesévé. Éppen ideje volt, hogy hozzánk is eljöjjenek ismét (elvégre tavaly csak a bécsi Gasometereig jutottak…): koncertjeiken (ahol, akárcsak a stúdióban, már legalább öten vannak) egymás után csendülnek fel a nagy nemzedéki himnuszokká avanzsált slágerek és az újabb keletű, progresszív-pszichedelikus őrületek.
A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.
Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.
Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.
A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.
„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.
Bizonyára nem véletlen, hogy az utóbbi években sorra születnek a legfiatalabb felnőtteket, a Z generációt a maga összetettségében megmutató színházi előadások. Elgondolkodtató, hogy ezeket rendre az eggyel idősebb nemzedék (szintén nagyon fiatal) alkotói hozzák létre.
Az amerikai dokumentarista fotográfia egyik legfontosabb alakjának munkáiból először láthatunk önálló kiállítást Magyarországon a Mai Manó Házban. E válogatásban a fotográfus a nők változatos szerepeit, küzdelmeit és társadalmi pozícióit mutatja be, tudatosan kerülve a romantizálást és a szentimentalizmust.
A Fidesz főleg az orosz kapcsolat gazdasági előnyeit hangsúlyozza, Toroczkai László szélsőjobboldali pártja viszont az ideológia terjesztésében vállal nagy szerepet. A pártelnök nemrég Szocsiban találkozott Dmitrij Medvegyevvel, de egyébként is régóta jól érzi magát oroszok közt.
Szabad jelzést adhat a XII. kerületi önkormányzat Schmidt Máriáék érdekeltségének a Városmajor melletti nagyarányú lakásépítési projektre. Cserébe a vállalat beszállna a nyilas terror áldozatai előtt tisztelgő, régóta tervezett emlékmű finanszírozásába.
