Budapesti Mahler-ünnep

  • 2012. augusztus 28.

Snoblesse

Kottafejekbe kódolt szerelmi vallomás, megénekeltetett közönség, kislánya születését szimfóniába foglaló szerző – indul a Mahler-ünnep, hangol a Budapesti Fesztiválzenekar.


Britten Noé bárkája című gyermekoperájával indul az idei Mahler-ünnep, melyben a gyerekszereplőké és a Budapesti Fesztiválzenekarral együtt fellépő gyerekzenekaré a főszerep. És persze a közönségé – a labda náluk, hogy a tétlen befogadás helyett rálépnek-e a britteni útra, és együtt énekelnek a fellépőkkel. A Mahler-ünnep Mahlerre eső részében klasszikusabb befogadói szerep vár a hallgatóságra; énekelni Mahler V. szimfóniája alatt egyedül a szoprán Fodor Beatrixnek javallott, vezényelni pedig a Fesztiválzenekart dirigáló Fischer Ivánnak. De mielőtt még felhangzana Mahler kottafejekbe kódolt szerelmi vallomása (melyre Alma válasza ez volt: Jöjjön!), Gyöngyösi Levente erre az alkalomra írt III. szimfóniája kerül előadásra, mely nem jöhetett volna létre a szerző Hanga nevű kislányának megszületése nélkül – az örömteli esemény adta az ihletet, a Budapesti Fesztiválzenekar pedig a felkérést a mű megírásához.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.