Manapság talán már az óvodásoknak is van mondókája róla, húsz évvel ezelőtt viszont még csupán szűk körben volt nyilvánvaló, hogy a skandinávoknál csak kevesen érzik pontosabban a hangos és slágeres rock and roll leglényegét. Pedig a koppenhágai D. A. D. már akkor igen sokat tett a térség ilyetén hírnevének öregbítéséért. Az AC/DC köpönyegéből még a 80-as években előbújt, magát komolyan sosem vevő társaságot később a grunge-hullám némiképp megtörte, most azonban megint jó formát fut, ráadásul először lép fel magyar színpadon. Aki tehát Dániára csakis mint a perverz művészfilmek és Lars Ulrich bölcsőjeként gondol, feltétlenül keresse fel 20-án a Club 202-t, hogy felülvizsgálhassa végre hamiskás hiedelmeit!
