Die Acht/Der Akt – 80 akt a Nyolcaktól

  • 2012. szeptember 20.

Snoblesse

Akt akt hátán – Bécsben nyomulnak a Nyolcak.


Míg a bécsi Kunstforumban a magyar modernizmus (száz évvel ezelőtti) világszínvonalát hirdeti a Nyolcak festményeit bemutató kiállítás (és a bécsi metrómegállókban is a Nyolcak beharangozója folyik), nem messze, a Collegium Hungaricumban a Berény Róbert, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Kernstok Károly, Márffy Ödön, Orbán Dezső, Pór Bertalan és Tihanyi Lajos alkotta művészcsoport akttémájú grafikáiból láthat válogatást a Nyolcakkal betelni képtelen közönség. Kis lépés ez az akttörténetben, de nagy a Nyolcak nemzetközi megismertetésében, hiszen a kiállított aktok egyharmadán eddig Magyarországon sem pirulhattak az érdeklődők, ezek csak nemrégiben kerültek elő (miként egy hollywoodi film jóvoltából nemrég Berény Róbert egyik festménye is – az erről szóló cikk itt olvasható). A bécsi tárlat ingyenes, december 14-ig látogatható.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.