Samu-Pandzarisz Diana (ének), Szokolay Dongó Balázs (furulya), Dés András (ütőhangszerek) és Mester Sándor (gitár) alkotják a tradicionális zsidó dalokat leporoló és újrafogalmazó Dina zenekart. Durme Durme című lemezükön szefárd, ladino, héber és jiddis nyelvű dalok hallhatók, és hallhatók újszerű megoldások is, mint például jó néhány magyar, fúvós hangszer. Az együttes a Bálint Házban tartja lemezbemutató koncertjét.
.
A héten két céges hír is érkezett, ami mellett kár lenne elmenni. Orbán Ráhel eladta a férjének a bababoltját, Matolcsy Ádám köre pedig a bankját Orbán Viktor haverjának.
Ami a fejlett demokráciákban azelőtt elképzelhetetlen volt, majd’ tíz év alatt súlyos problémává nőtte ki magát: az első számú világhatalom vezetője, a világ sorsának egyik alakítója olyan ember, akinek személyisége alighanem a klinikai pszichológia és pszichiátria terrénuma.
Jarvis Cocker lusta embernek tartja magát, pedig elég sok mindent csinált a Pulp 2002-es feloszlása óta.
Háromnegyed órás dokumentumfilmet sugárzott 1965-ben a kanadai televízió egy fiatal költőről.
A szerző első regénye a II. világháború frontélményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.
A közkeletű bölcsesség szerint a popdalok 90 százaléka a szerelemről szól, a maradék pedig semmiről.
Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.
