Dj Cam & Blockhead az Akváriumban

  • 2012. szeptember 24.

Snoblesse

Hiphop, amelyet alaposan továbbgondoltak készítőik: finom jazzes hangulatok, atmoszferikus hangzások, füst és mágia – egy amerikai és egy párizsi előadásában.


A nyolcvanas évektől kibontakozó hiphopkultúra (mely a rock and rollhoz hasonlóan több mint zene vagy puszta érzés – egy teljes életforma) sokakat megihletett, és egyben továbbgondolásra késztetett – közülük e héten ketten is tiszteletüket teszik nálunk, ráadásul egyetlen este leforgása alatt. A francia Dj Cam (Laurent Daumail) valóságos élő legenda, aki a kilencvenes évek közepe óta gyártja stílushatárokat sosem respektáló (a drum and bass vagy éppen a house felé is nyitott), jól felismerhető, elegáns stílusú kompozíciót. Dj Cam albumai és maxijai jól belesimultak a kor triphopnak is nevezett füstös, lassú, „tört” ütemű, hogy azt mondjuk, meditatív zenéi közé – miközben érzékenysége és hajlamai legalább ennyire rokonítják az olyan produkciókkal, mint az utóbb Dj Yellow és Bob Sinclar néven a house-szcénán belül befutó honfitársai által működtetett, elvarázsoltan finom The Mighty Bop. A lényeg, hogy Cam hosszú időn át töretlen szorgalommal és figyelemre méltó kreativitással gyártotta és adta ki zenéit – habár a kétezres évek közepétől tartott egy kiadós szünetet, hogy ezt követően annál lelkesebben kezdje újra. Hét év szünet után tavaly kiadott, Seven című lemeze pedig még kellőképpen friss ahhoz, hogy ennek anyaga köré építse fel estjeit.


Előtte az „utódja”, a manhattani James Anthony Simon, alias Blockhead mutatja be, mi történik, ha egy fékezhetetlen zenei fantáziájú, ugyanakkor maximálisan popérzékeny alkotó dekonstruálja az utóbbi évtizedek hiphop- és absztrakt hiphop zenéit. Blockhead még 2004-ben futott be a Ninja Tune-nál kijött kiváló Music By Cavelight albumával, amelyen meggyőzően frissítette fel a közhelyesen csak filmzenei igényűnek nevezett, lassú tempójú (downtempo) zenék műfaját – s ehhez csak kellő mennyiségű zenei ötletet és patront kellett elsütnie. Azóta még négy albumot adott ki: közülük hármat, így a legfrissebb, Interludes After Midnight címűt is szintén a Ninja Tune-nál – ezen, ha akarjuk, megtaláljuk akár a diszkóbeütésű, táncolható, sőt énekelhető, dalszerű darabokat is. Ráadásul az este nem csak a zenéről szól majd – igazi audiovizuális élmény vár a megfontoltabb, de korántsem ingerszegény zenékre vágyó publikumra.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.