e föld befogad, avagy SZÁMODRA HELY

  • 2016. április 7.

Snoblesse

A Mohácsi Bros. bemutatja: Idegenrendészeti eljárás Szakály módra.
false

Ez a darab nem jöhetett volna létre, ha nincs Szakály Sándor, aki – híres, a hatalom kedvét kereső felszólalásában – idegenrendészeti eljárásnak találta nevezni a magyar zsidók 1941-es, Kamenyec-Podolszkijba történő deportálását. Pedig a jeles történész nem tett mást, csak alkalmazkodott a mostanában dúló emlékezetpolitika kívánalmaihoz. Egyetlen pozitív hozadéka mégiscsak volt a botrányos szavaknak – a Mohácsi testvérek annyira felhúzták magukat rajtuk, hogy azonmód darabíráshoz láttak. Mácsai Pál pedig azonnal zöld utat adott a darabnak, s ezzel elérkeztünk a jelenbe: az Örkény Színházban immár tavaly óta fut Mohácsi István és Mohácsi János darabja, az „e föld befogad, avagy SZÁMODRA HELY”. Kritikusunk (a teljes írás itt) ilyennek látta a produkciót:

„Ami az előadásban jó, élvezetes és igazán színházilag megformált, az a túlzás, a művészi túlzás, a sűrítés. A játékos elemek, a mesei motívumok és képtelenségek, az őrült és lázálmos párbeszédek, minden, ami szimbolikus és abszurd. Gyönyörű, ahogy a sárga csillag játékká válik, szörnyű szimbólummá: azért kell majd sárga csillagot viselni, mert így a hatalmon lévők megalapíthatják a sárgacsillag-gyártó műveket, és beteszik a lábukat a piaci résbe. Aztán ez a sárga csillag rémes ragacsos valamivé válik, amitől nem lehet megszabadulni. Majd el- és megvakít, ahogy a kitalálónak a szemét fedi el, mint halottnak a pénz, olyan rajta. Mert hiszen tényleg halott ember, aki kitalálta.”

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.