
Nemrég jelent meg Rutkai Bori és a Specko Jedno új lemeze, az Anticity, melyről Bori imigyen nyilatkozott (a teljes interjú itt) a Narancsnak: „Egy képzeletbeli, kozmoszba lógatott lábú, csillagtestű települést építgetünk dalokból, festményekből. Menedéket megfáradt, megcsömörlött sorstársaknak. Mesemezőt a realitások térképe helyett.” Mielőtt még mélyebben is belemennénk Bori mesemezőjébe és teljes terjedelmében féltárnánk az Örökölt zsebpörkölt nyelvi leleményeit, néhány szó a ma esti programról: Elszabadult Szabadságszobrok címmel Rutkai Bori és a Specko Jedno kifejezetten tánczenei koncertje következik a Mika Tivadar mulatóban a fun’n’roll és a blues’n’bass csörtetések jegyében.
És akkor a beígért zsebpörkölt:
Egy örökölt zsebpörkölt,
az melegít csak igazán.
A gének is, a vének is
nem félnek, mert a télnek is
van széle s azon túl egy tavasz vár
új tavasz vár, egy tavasz vár.
Somebody kúszik,
lost in the music,
zöldborsó hide me,
itt foglak várni,
történjen bármi.
Csak a csipkecsókkal rúzsozzák ki,
csak a hecsedlicsúcsokkal rúzsozzák ki.
(cuppoggás)
Egy örökölt zsebpörkölt,
az melegít csak igazán.
A gének is, a vének is
nem félnek, mert a télnek is
van széle s azon túl egy tavasz vár
új tavasz vár, egy tavasz vár.
sok paraszt vár. új tavasz vár.