„Ezek a dalok univerzálisak” - Klein Judit énekművész

  • rés a présen
  • 2014. szeptember 3.

Snoblesse

A Gettó-melódiákat a Spinoza Zsidó Fesztiválon mutatják be.

rés a présen: Mi, illetve ki inspirált téged arra, hogy a zsidó zenei világ előadója legyél?

Klein Judit: Hagyományőrző zsidó családban nőttem fel, ahol a család férfi tagjai szinte kivétel nélkül zenészek. Ki a világi, ki a vallási zenei életben vált ismertté. Én magam is kisgyermek korom óta zenei tagozatos osztályban, valamint több hangszeren is tanultam klasszikus zenét, s közben a zsidó vallási tanulmányokban és zenei világban is magas szintű ismereteket szereztem. Ezek a gyökerek fonódtak bennem össze, határozták meg utamat. Legtöbbet – sok más tanárom mellett – édesapámtól, Klein Ervin főkántortól tanultam, aki szintén mind a világi, mind a liturgikus zenében képzett szakember és elismert tanár.

false

rap: A művészetedben mennyire lényeges az, hogy nőként élsz a világban?

KJ: A zsidó zenei világ eredetileg inkább férfi előadók révén vált ismertté, liturgiai forrásai miatt. Én elsősorban jiddis dalokkal foglalkozom. Ezek a dalok pedig univerzálisak. Hiszen szólnak szerelemről, boldogságról, szegénységről, bánatról. A világról való benyomásaim és az előadói művészetem tele van női motívumokkal, gyermeki, anyai és női lélekkel, érzelmekkel. S ez tükröződik a zenei kifejezésmódomban is.

rap: Milyen formációkban dolgozol jelenleg?

KJ: Nagyon szeretek ének-zongora duóban koncertezni. Ebben kiváló partnerem Neumark Zoltán zongoraművész. Ezek az előadások igazán bensőséges hangvételűek, különleges atmoszférát teremtenek. De gyakran lépünk fel trió vagy kvartett felállásban. A teljesebb, dúsabb megszólalást a zenekari formáció nyújtja. A David Klezmer Quintet és a Judrom zenekarokkal vállalok fellépéseket, mindegyikben a legképzettebb zenészekkel. S alkalmanként szimfonikus zenekarral is dolgozom.

rap: Mit érdemes tudnunk a Gettó-melódiák, zenés emlékezés című előadásról?

KJ: Szeptember 20-án mutatjuk be a Spinoza Fesztiválon. Ebben az erősen belső indíttatású előadásban a holokauszt alatt a gettókban íródott dalokat válogattam csokorba, illetve azokat, amelyek a vészkorszaknak állítanak emléket. Ezeket a fájdalmasan mély jiddis dalokat szeretném közérthetővé tenni magyar fordítással, történetekkel és versekkel összefűzve. Már régóta cipelem ezt a terhet, a családom és a közösségem megpróbáltatásai és tragédiái elmondásának terhét, s most ért össze bennem egy műsorrá. S teszem mindezt a saját eszközömmel, zenével és énekkel. A műsorban Neumark Zoltán zongoraművész és Nagy Péter klarinétművész a partnereim.

rap: Rendszeresen a Spinoza fellépője vagy. Ebben az évadban mikor és mire menjünk, ha találkozni szeretnénk veled?

KJ: A Spinoza heti programja a Klezmer-péntek, amelyen havi rendszerességgel szoktam fellépni. Ez igazi örömzenélés. Szeptember 19-én a David Klezmerrel is zenélünk a fesztivál alatt, már a nagy ünnepeket is megemlítve.

rap: Ha egy rövid időre lehetőséged volna valakinek a bőrébe bújni, kit választanál?

KJ: Amelia Earhart, az első női pilóta egy pillanatát, azt az eufóriát, amely a szabadság legteljesebb élményének átélése lehetett. Valószínűleg énekelnék közben.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?