„Ezek a dalok univerzálisak” - Klein Judit énekművész

  • rés a présen
  • 2014. szeptember 3.

Snoblesse

A Gettó-melódiákat a Spinoza Zsidó Fesztiválon mutatják be.

rés a présen: Mi, illetve ki inspirált téged arra, hogy a zsidó zenei világ előadója legyél?

Klein Judit: Hagyományőrző zsidó családban nőttem fel, ahol a család férfi tagjai szinte kivétel nélkül zenészek. Ki a világi, ki a vallási zenei életben vált ismertté. Én magam is kisgyermek korom óta zenei tagozatos osztályban, valamint több hangszeren is tanultam klasszikus zenét, s közben a zsidó vallási tanulmányokban és zenei világban is magas szintű ismereteket szereztem. Ezek a gyökerek fonódtak bennem össze, határozták meg utamat. Legtöbbet – sok más tanárom mellett – édesapámtól, Klein Ervin főkántortól tanultam, aki szintén mind a világi, mind a liturgikus zenében képzett szakember és elismert tanár.

false

rap: A művészetedben mennyire lényeges az, hogy nőként élsz a világban?

KJ: A zsidó zenei világ eredetileg inkább férfi előadók révén vált ismertté, liturgiai forrásai miatt. Én elsősorban jiddis dalokkal foglalkozom. Ezek a dalok pedig univerzálisak. Hiszen szólnak szerelemről, boldogságról, szegénységről, bánatról. A világról való benyomásaim és az előadói művészetem tele van női motívumokkal, gyermeki, anyai és női lélekkel, érzelmekkel. S ez tükröződik a zenei kifejezésmódomban is.

rap: Milyen formációkban dolgozol jelenleg?

KJ: Nagyon szeretek ének-zongora duóban koncertezni. Ebben kiváló partnerem Neumark Zoltán zongoraművész. Ezek az előadások igazán bensőséges hangvételűek, különleges atmoszférát teremtenek. De gyakran lépünk fel trió vagy kvartett felállásban. A teljesebb, dúsabb megszólalást a zenekari formáció nyújtja. A David Klezmer Quintet és a Judrom zenekarokkal vállalok fellépéseket, mindegyikben a legképzettebb zenészekkel. S alkalmanként szimfonikus zenekarral is dolgozom.

rap: Mit érdemes tudnunk a Gettó-melódiák, zenés emlékezés című előadásról?

KJ: Szeptember 20-án mutatjuk be a Spinoza Fesztiválon. Ebben az erősen belső indíttatású előadásban a holokauszt alatt a gettókban íródott dalokat válogattam csokorba, illetve azokat, amelyek a vészkorszaknak állítanak emléket. Ezeket a fájdalmasan mély jiddis dalokat szeretném közérthetővé tenni magyar fordítással, történetekkel és versekkel összefűzve. Már régóta cipelem ezt a terhet, a családom és a közösségem megpróbáltatásai és tragédiái elmondásának terhét, s most ért össze bennem egy műsorrá. S teszem mindezt a saját eszközömmel, zenével és énekkel. A műsorban Neumark Zoltán zongoraművész és Nagy Péter klarinétművész a partnereim.

rap: Rendszeresen a Spinoza fellépője vagy. Ebben az évadban mikor és mire menjünk, ha találkozni szeretnénk veled?

KJ: A Spinoza heti programja a Klezmer-péntek, amelyen havi rendszerességgel szoktam fellépni. Ez igazi örömzenélés. Szeptember 19-én a David Klezmerrel is zenélünk a fesztivál alatt, már a nagy ünnepeket is megemlítve.

rap: Ha egy rövid időre lehetőséged volna valakinek a bőrébe bújni, kit választanál?

KJ: Amelia Earhart, az első női pilóta egy pillanatát, azt az eufóriát, amely a szabadság legteljesebb élményének átélése lehetett. Valószínűleg énekelnék közben.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.