Kino Café: Fényíró Filmklub

  • 2013. április 2.

Snoblesse

Kortárs operatőrök társasága.


Az anekdota szerint Joseph L. Mankiewicz, a híres hollywoodi forgatókönyvíró első rendezése alkalmával arról panaszkodott, hogy valami gond van az élességgel, mire finoman figyelmeztették, hogy a másik végén nézzen bele a kamerába. Hogy ilyesmi még csak véletlenül se fordulhasson elő a képalkotók ifjú generációjával, a Fényíró Filmklubban jelentős gyakorattal és számos elismeréssel bíró operatőrök mesélnek a szakma csínjáról-bínjáról: ma Nagy Andrást, Hajdú Szabolcs állandó munkatársát, a Bibliothéque Pascal és a Fehér tenyér operatőrét lehet meghallgatni.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.