Final Cut az Átriumban

  • 2014. március 3.

Snoblesse

450 klasszikus egy filmben – Pálfi György bűvészmutatványában.
false

Nem lett film sem A szőke ciklonból, sem a Csontbrigádból, és az ismert körülmények miatt a régóta beharangozott Toldi-adaptáció is húzódik, de azért van új Pálfi-film a nap alatt, noha merész dolog újnak nevezni egy filmet, melynek minden egyes képkockája közismert. Olyan tehetséges filmrendezők dolgoztak Pálfi keze alá, mint Welles, Coppola, Jancsó, Cameron, Buñuel és még sokan mások, a Final Cut ugyanis arra tesz kísérletet, hogy klasszikusokból kiollózott jelenetekkel, és csakis azokkal, meséljen el egy teljesen új, noha igen ismerős történetet férfi és nő viszonyáról. Ezt a híresen problematikus viszonyt alighanem csak nehezíti, ha a férfi A Keresztapában szerepel, de szíve választottja A nap szépéből néz vissza rá. A 450 filmből összevágott montázst, mely a „450 in 1” filmek világszabadalma is egyben, ezúttal az Átrium Film-Színházban vetítik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.