Freud utolsó órája

  • 2013. április 9.

Snoblesse

Jordán Tamás Freudot, Alföldi Róbert C. S. Lewist alakítja az Utolsó óra című darabban.

 


Fotó: Sióréti Gábor

Ha a tanai már nem is, az ember maga, vagyis Sigmund Freud alakja még mindig beindítja az emberek – az embereken belül is elsősorban a regény- és drámaírók, illetve a filmesek – fantáziáját. Nemrégiben David Cronenberg hozta össze Freudot Junggal (Veszélyes vágy – kritikánk itt), és ezzel nem is nagyon távolodott el az igazságtól, de például Sherlock Holmes és Freud találkozása merő kitaláció, amely csakis a filmvásznon eshetett meg (miként A hétszázalékos megoldás című filmben meg is esett). A „mi lett volna, ha” gondolatfutamok egyikéből született meg Mark St. Germain Freud's Last Session című darabja is; a szerző Freud és C. S. Lewis találkozását képzelte maga elé, a két nagy elme – az egyik tántoríthatatlan ateista, a másik megtért hívő – diskurzusát álmodta színpadra. Freud híres kanapéja ezúttal nem jut szerephez, hiszen a felek „csak” beszélgetnek: Jordán Tamás a pszichoanalitikust, Alföldi Róbert pedig a keresztény íróként aposztrofált tudóst, a Narnia krónikái későbbi íróját alakítja.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.